Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az Európai Bizottság őszi előrejelzése Magyarországról

2014. november 4. 15:43
Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint Magyarország GDP növekedése az idei évre várt 3,2% után lassul a következő két évben, elsősorban amiatt, hogy eltűnnek az utóbbi idősszakban még meglévő egyszeri pozitív hatások.

Jövőre 2,5% majd 2016-ban 2,0% lehet az éves növekedés. A növekedés fő hajtóereje a belföldi felhasználás marad, de ezen belül a beruházásoktól a fogyasztásra helyeződik a hangsúly. A devizahitelek rendezése emeli majd a háztartások elkölthető jövedelmét. Az export kissé lassul majd, miközben a fogyasztás miatt erősödik az import.

A munkaerőpiacon tovább javulhat az aktivitás, a munkanélküliségi ráta 8% alatt stabilizálódhat, 7,8%-ra számít az EB a következő két évre.

Az inflációs ráta fokozatosan megközelíti a 3%-os célt, az EB szerint 2016-ra, miután jövőre 2,5%-re emelkedik.

A növekedéssel kapcsolatos negatív kockázat a Bizottság szerint, hogy Magyarország ki van téve a világ vezető jegybankjai monetáris szigorításának, ami növelheti a kockázati felárakat és gyengítheti a forintot. Negatív hatással lehet az orosz-ukrán válság mélyülése, reálgazdasági és pénzügyi hatásokkal is.

Pozitív hatással lehet viszont, ha erősebb lesz a háztartások fogyasztásának bővülése, vagy ha a hitelezés hamarabb visszatér a normális kerékvágásba.

Az államháztartás helyzete az EB szerint javult a tavaszi előrejelzés óta, még ha a statisztikai változások rontottak is egyes hiánymutatókon. Az előrejelzést az EB a 2015. évi költségvetési tervek ismerete nélkül készítette, változatlan gazdaságpolitikát feltételezve. 2015-ben a deficit a GDP 2,8%-ára csökkenhet, majd 2016-ra 2,5%-ra mérséklődhet. Javíthat a helyzeten az online kasszák hatására emelkedő adóbevétel, ronthat viszont a helyi önkormányzatok gazdálkodása vagy az EU támogatások esetleges korrekciója (részletesebben nem fejtik ki).


A különféle egyszeri hatásokat kiszűrve, a strukturális hiány azonban nem javul, az idei évi romlás, 2,7% után jövőre 2,8%, majd 2016-ban 2,6% várható.


Az államadóssá a GDP arányában enyhén csökkenhet jövőre, 76,4%-ra, majd 2016-ben jelentősebben is, 75,2%-ra.

A hiányszámok számítanak a legérdekesebbnek a túlzott deficit eljárás fenyegetése miatt. Kedvező, hogy a 3%-os határt nem látja veszélyben az Európai Bizottság, de mivel a strukturális egyenlegünk nem javul (sőt, a 2013. évi -1,3%-ról lényegesen romlik az idén, -2,7%-ra), elképzelhetőek további figyelmeztetések.

Összességében pozitív a jelentés, de ez egyenlőre sem a pesti tőzsdén, sem a forint árfolyamán nem látszik.

Lámpi Ferenc
Buda –Cash Brókerház zrt
Veszprém
88-561-218

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.