Magyarországon 1901-ben született gyermekvédelmi törvény arról, hogy az államnak jelentősen részt kell vennie az árva gyerekek ellátásában. A veszprémi sárga épületet 1904-ben egy év (!) leforgása alatt húzták fel, majd több igazgatóváltás és két világháború átvészelése után olvadtak egybe a megyei kórházzal. Emberek tízezrei köszönhetik életüket az itt dolgozó személyzetnek. A több mint 90 évig használt épületet 1995-ben zárták be véglegesen, azóta üresen áll.
A Veszprém Megyei Levéltár szervezésében a Veszprémi Történelmi Szalon keretében csütörtök délután a Megyei Kórházban emlékeztek meg a patinás épületről, és annak történelméről. A múltidézésben dr. Gáty István, dr. Hegyi István, dr. Kiss József és Hogya György, a Heim Pál Gyermekkórház volt munkatársai osztották meg gondolataikat.
Miután az 1901-es gyermekvédelmi törvényt kiadták az árva gyermekek ellátásáról, azonnal gyermek-menhelyeket kezdtek építeni országszerte – alig négy év alatt tizennyolcat. Ennek kapcsán épült meg teljesen a veszprémi gyermek-menhely is, alig 1 év leforgása alatt.
A trianoni döntés után azonban a 18 menhelyből csupán 8 maradt a jelenlegi Magyarország területén.
Az csak érdekesség, hogy a század elején olyan máig álló épületek jöttek létre városszerte, mint a Megyei Könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum, a László templom és a Petőfi Színház. Ezekben az években oldották meg Veszprém csatornázását is, valamint a ma Ördögárokként ismert árokrendszert is ekkor fedték be.
Kezdetek
1904 októberében adták át veszprémi menhelyet dr. Cseresnyés József igazgató főorvos vezetésével. A veszprémi Magyar Királyi Állami Gyermekmenhelyet a város szülöttei építettek fel, amelyben az akkoriban nagy szónak számító villanyvilágítást is alkalmazták.
A veszprémi menhelynek telephelye volt többek között Győrben, Dunaújvárosban és Keszthelyen is. Ez azt jelentette, hogy az egészséges gyerekeket ezeken a telephelyeken tudták elhelyezni az után, hogy figyelembe vették, mely felekezethez tartoznak. Ebben partnerek voltak református, izraelita és katolikus rendek.
A veszprémi intézet sikerességét jelzi, hogy később nem egy értelmiségi került ki a falak közül. Volt köztük miniszter, orvos és akadt olyan is, aki ügyvéd lett.
Háborúk
A két világháború közt rengeteg gyermeket fogadott be az intézmény. Az első világháború után a menhely több elcsatolt területről fogadott be árva gyerekeket, többek között Kassáról, Rimaszombatról és Zentáról. A szovjet bombázások ellenére a menhely nagyrészt épségben maradt,a városi kórházat viszont találat érte, így a menhelyben létesítettek gyermekosztályt.
A második világháború ideje alatt az akkori igazgató egészséges gyerekeket vitt magával Németországba, hogy mentse őket a szovjet katonáktól. A gyerekek sorsáról nem tudunk, de az bizonyos, hogy az igazgatót a tettéért a Népbíróság felelősségre vonta, és eltávolította pozíciójából. 1945 januárjában került dr. Gaál István a kórházigazgatói székbe.
Megindul a fejlődés
A háború befejezése után Gaál István vezetésével egy teljesen új korszak vette kezdetét. Az igazgató 1963-as haláláig az intézmény a hatalmas állami támogatásoknak köszönhetően folyamatos fejlődésen ment keresztül. A kórháziasítás folyamata ekkor indult meg, és egy rendkívül lelkes, fiatal orvos generáció nevelődött ki Gaál kezei alatt. 1955-től Megyei Gyerekkórház címet kapott az intézmény, amit még abban az évben Heim Pál Gyermekkórházra kereszteltek át.
Gaál halála után Török János kerül a kórház élére, aki Szegedről magával hozta a gyerekek „mindenek fölöttisége” elvét, tudományosságát, profizmusát és műveltségét. Ekkoriban kezdett a kórház szakosodni, és több szakmai újítást is elsőként alkalmaztak az országban.
Integráció
1977. január elsejével szűnt meg az akkor 154 ágyas Gyermekkórház önállósága. Attól kezdve a Cholnoky Megyei kórház gyermekosztályaként működött tovább egészen addig, amíg meg nem épült az új, modern épületszárny.
A videót a Szellemvárosok Magyarországon YouTube-csatorna tette közzé
1995. július 12.-én a Heim Pál Megyei Gyermekkórház végleg bezárta kapuit és átköltözött a Cholnoky Ferenc Kórház “E” épület V. emeletére, ahol jelenleg 81 ággyal működik.
Több ötlet született már arról, hogy mit lehetne kezdeni az üres ingatlannal, például az Egyetem tudományos centrumot szeretett volna kiépíteni, mások pedig inkább nyugdíjas otthont akartak létre hozni. Egy azonban biztos: a szabályok szerint kórház újból nem létesülhet az épületben.
A volt Heim Pál Gyermekkórház épülete jelenleg a Magyar Államkincstár tulajdonában van.





