Az egyéb (fogyasztási célú) devizahitelekre annyiban vonatkozik, hogy a már felmondott hiteleknél megtörténik a tartozás forintosítása a korábban meghatározott piaci árfolyamokon (309 forintos EUR és 256,5 forintos CHF).
A törvényjavaslat szerint a forintosított jelzáloghiteleknél a kamatfelárat rögzítik, de nem a teljes futamidőre, hanem csak egy kamatperiódusra, ami a futamidő függvényében változó (3-5 év). A maximális kamatfelár lakáscélú hitel esetén 5,5%, szabad felhasználású jelzáloghitel esetén 7%, de nem lehet magasabb mint az eredeti devizahiteles kamatfelár. Minimumot is meghatároz a törvény, ez 2%. Az induló kamat sem lehet magasabb, mint az eredeti (vagy ha az alacsonyabb, a jelenlegi) devizahiteles kamat, de a továbbiakban a forinthitel változó kamatozású, pontosabban a 3 hónapos BUBOR-hoz kötik, és erre teszik rá a fenti feltételek szerinti kamatfelárat.
A továbbiakban a fair bankrendszer szabályai lesznek irányadók, tehát csak szigorú szabályok szerint lehet egyoldalúan módosítani majd a kamatfelárat, valamint a díjakat és a költségeket. A bankok a forintosításhoz illetve a devizahitel kiváltásához kapcsolódóan semmilyen külön díjat, költséget nem számíthatnak fel, új közjegyzői okirat nem készül. Az ingatlanra bejegyzett jelzálog sem változik, és az új hiteleknél nem kell teljesülnie az előírt hitelfedezeti mutatónak (tehát nem kell pótlólagos fedezetet biztosítani akkor sem, ha az ingatlan értéke alacsonyabb a hiteltartozásnál).
A forintosítás alapesetben mindenkinél automatikusan megtörténik, 2015 február 1-jével, de már január 1-től a fenti devizaárfolyamokon kell elszámolni a törlesztőrészleteket. Az adós abban az esetben kérheti, hogy megmaradjon a devizahitele, ha a fenti szabályok mellett is nőne a kamatszintje, vagy ha teljesíti az új devizahitelek folyósítására vonatkozó nagyon szigorú jövedelmi feltételeket.
Összességében a törvényjavaslat nagyjából összhangban áll a korábban kiszivárgott információkkal, de bizonyos szempontból valamivel enyhébb megkötést jelenthet, hogy explicit módon csak egy kamatperiódusra vonatkozik a kamatfelár korlátozása. Igaz, a „fair bankrendszerről” szóló törvény alapján ezt követően is nehéz lesz a kamatfelár emelése. Az viszont egyértelműen pozitív, hogy minden hitel változó kamatozású lesz, tehát nem rögzül hosszú időre egy alacsony kamat, hanem csak a kamatfelár.
A bankrendszer azonban így is a piacinál alacsonyabb kamat mellett lesz kénytelen újrakötni a szerződéseket, ami átlagosan 1-2%-os kamatmarzs kiesést jelenthet. A kamatfelár korlátozása szektorszinten mintegy 30-50 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet éves szinten, amellett, hogy a devizahiteles elszámolások miatt csökkenő tartozások is már önmagukban véve hasonló bevételkiesést okoznak. Az OTP szintjén évi 10-15 milliárd Ft bevételkiesés várható, ami még mindig kedvezőbb, mint ha kedvezményes árfolyamon történt volna a forintosítás.
Összességében nagyon sok újdonságot nem tartalmaz a közzétett javaslat, jelentős, de a vártnál talán valamivel kisebb veszteséget okozhat a forintosított hitelek kamatára, kamatfelárára vonatkozó speciális szabályozás. Ugyanakkor ezzel lezárulhat egy nehéz időszak a bankszektor szempontjából, jelentős veszteségek árán, de megszabadulhat egy óriási kockázattól, ami az elmúlt években folyamatos nyomás alatt tartotta a gazdálkodást, és egyebek mellett az OTP árfolyamát is.
Lámpi Ferenc
Buda – Cash Brókerház zrt
