A nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták már 1981 óta megemlékeznek a nők elleni erőszakról, ugyanis 1960-ban, november 25-én öltek meg két emberjogi aktivistát a Dominikai Köztársaságban, egy Rafael Trujillo nevű diktátor parancsára.
Az ENSZ csak 1999-ben nyilvánította a nők elleni erőszakkal folytatott küzdelem világnapjává, és így határozta meg a nők elleni erőszakot:
"A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]"
– Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993
Néhány adat
- Statisztikák szerint minden percben 3 nőt bántalmaznak a világon.
- Ha hihetünk az itthoni adatoknak, akkor Magyarországon minden ötödik nőt bántalmaznak élete során, a családon belüli erőszak pedig hetente legalább egy nő életét követeli.
- Az elmúlt hónapokban történtek bizonyítják, hogy a téma időről-időre felszínre kerül a médiának köszönhetően, azonban valószínűleg ez csak a jéghegy csúcsa.
Foglaljuk össze az idei év – nem épp felemelő – eseményeit!
A legutóbbi hír, hogy egy veszprémi pedofil rontott meg egy 11 éves lányt a múlt héten, amiről már mi is beszámoltunk. A történet röviden annyi, hogy a 11 éves sármelléki kislány több internetes oldalon idősebb férfiakkal ismerkedett meg, egy 26 éves veszprémi fiatalember pedig kihasználta a fiatal lány befolyásolhatóságát.
Augusztusban egy fonyódligeti gólyatáborban történt a talán a legnagyobb médiavisszhangot kapó bűncselekmény, amiről szintén hírt adtunk. Az ELTE gólyatáborbanmegerőszakolt huszonéves lány történetének hatására később újabb, az egyetemen tanuló lány vallotta be, hogy korábban velük is erőszakoskodtak az intézmény hallgatói önkormányzatai által szervezett programokon.
Nagykanizsán júliusban derült ki, hogy egy 24 éves fiatalember rettegésben tartotta családját, és nagymamáját szexuálisan bántalmazta. Nyári hír az is, hogy Kaposváron egy 39 éves apa bántalmazta saját lányát. Grazban pedig egy drogbuli torkollott erőszakba és gyilkosságba, aminek szálai Magyarországra vezetnek.
Ami a nagyvilágot illeti, az ISIS neve alatt nem csak újságírók és katonák lehullott fejei sorakoznak, hanem a csoportosan elkövetett erőszak női áldozatai is, emlékezzünk csak az elhurcolt jazidi nőkre. Egy másik terrorszervezet, a Boko Haram idén tavasszal 276 chiboki diáklányt rabolt el és tartott fogva Nigériában.
Szintén a nők elleni erőszak egy formája az online médiában csak 'Fappening' néven emlegetett hacker-támadás, mely során néhány hónapja több mint száz ismert nő: modell, színész, énekes tárhelyét törték fel, és töltötték le a mobiltelefonjukról lementett fotóikat, amiket aztán nyilvánossá is tettek a weben. A magánszféra elleni támadásról többek között Emma Watson brit színésznő, tiszteletbeli ENSZ-nagykövet fogalmazott meg markáns kritikát, amikor azt írta: "Van rosszabb annál, mint látni, ahogy a nők magánéletét megsértik a közösségi oldalakon: olvasni azokat a lelkes kommenteket, amelyek az empátia teljes hiányáról tanúskodnak."
Even worse than seeing women's privacy violated on social media is reading the accompanying comments that show such a lack of empathy.
— Emma Watson (@EmWatson) 2014. szeptember 1. Ahogy a police.hu írja:
"A családon belül elkövetett erőszakra jellemző, hogy az erőszak formája nem csak fizikai, hanem szándékosan előidézett lelki gyötrelem, terror is lehet. A bántalmazás lehet az életkoruknál, speciális helyzetüknél fogva egyes családtagok esetében a gondoskodás elmulasztása, az elhanyagolás, valamint a segítő beavatkozás elmulasztása. Ez a fajta bántalmazás csecsemő- és kisgyermekkorban, valamint idős, magatehetetlen emberek esetében végzetes is lehet. Kire, mire kell, hogy figyeljünk? Szüleinkre, gyermekeinkre, társunkra, párunkra, barátunkra, szomszédunkra, tanítónkra, tanítványunkra, munkatársunkra, ……. Folytathatnánk a sort, tágíthatnánk a körülöttünk élők körét, hiszen bárki élhet bántalmazó kapcsolatban. A legfontosabb kérdés az, tudjuk-e, hogy a kapcsolat, amiben élünk erőszakos. Beismerjük-e mindezt magunknak? Akarunk-e, tudunk-e ezen változtatni? Merünk-e, tudunk-e segítséget kérni?"
Az ELTE a tanító- és óvóképző kar a gólyatáborokban történt erőszakos eseményekre reagálva vállalta, hogy stratégiát dolgoz ki a hallgatók támogatására, az erőszak megelőzése és az áldozatok segítése érdekében. November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján az állam- és jogtudományi kar hallgatói szervezetei konferenciát, a tanító- és óvóképző kar a NANE Egyesülettel együttműködve workshopot szerveznek.
Magyarországon a NANE Egyesület a legismertebb családon belüli erőszakra specializálódott női civil szervezet. Ha Ön is erőszak áldozata, jó ha tudja: az egyesület ingyenesen hívható segélyvonalán találhat segítséget.
