A karácsonyi ráhangolódás jegyében A Betlehemi csillag a csillagász szemével címmel tartott rövid prezentációt dr. Szabó Róbert az MTA VEAB székházban. A fiatal tudós a betlehemi csillag eredetére adott tudományos magyarázatot, kutatását Ponori Thewrewk Aurél csillagász gondolatmenetére alapozta.
Az előadást egy Bibliai utalással, a napkeleti bölcsek érkezésének történetével kezdte (Máté 2, 1-12), amelynek alapján a lehetséges magyarázatokat elemezte. Előadásából megtudtuk, hogy nem csillag, meteor, üstökös vagy szupernóva volt a betlehemi csillag, hanem a Jupiter és a Szaturnusz bolygók együttállása a Hal csillagképben okozta a különleges jelenséget.
A héber mitológia szerint a Jupiter a királyi bolygó, a Szaturnusz a zsidóság bolygója, míg a Halak a Messiás csillagképe volt. Ez az együttállás jelentette a zsidók királyának megszületését a papcsillagászok, a „napkeleti bölcsek” szerint. A kutatások során kiderült, hogy az együttállás i.e. 7-ben volt, vagyis erre az időszakra tehető Jézus tényleges születési ideje. (A témáról bővebben itt olvashatnak)
Az este második felében Ladányi Tamás a magyar mondavilágból ismerős konstellációk, mint például az Esthajnalcsillag, Tejút, Göncölszekér, Fiastyúk… stb. égi vonatkozásait mutatta be tudományos szemmel, saját asztrotájképein keresztül.
Hazánk néprajzi öröksége igen gazdag a csillagok és az égi jelenségek elnevezésében. Ennek az ismerettárnak a gondozása reneszánszát éli, habár a gyűjtés igen nehéz, mivel tájanként eltérő megnevezést kaptak a csillagképek, mégis egy tartalmas, mindenre kiterjedő és látványos prezentációnak voltak tanúi az érdeklődők.
Ladányi beszélt az iránymutató csillagokról, ezek közül a legismertebb a Sarkcsillag, és a Göncölszekér, az óracsillagokról, amelyek segítenek meghatározni az időt, az évszakcsillag kategóriába sorolt fagyhozó Fiastyúkról, de szó esett a Holdról és a Napról is. A magyar nép eredettörténete is kapcsolódik az égitestekhez, például Csaba királyfi története vagy a Csodaszervas legendája; és sok csillagokhoz kötődő népi hiedelmünk van, gondoljunk a „tejfeles csillagokra”, vagy azokra, akik „jó csillagzat alatt születtek”. Azt este végén bemutatott egy részletet a „Csillagok csillagok…” című DVD filmjéből, amelynek hangulatát Kövi Szabolcs magyar népdalokra épülő zenéje emeli.
