Sokan érezzük úgy, hogy reggel képtelenek vagyunk értelmesen gondolkozni, míg meg nem ittuk az életmentő kávénkat. A szervezetünk azonban máshogy működik. Az életünket számtalan ciklus határozza meg, ezek adják a napunk ritmusát, és nem mindegy, hogy ezt a ritmust mikor kavarjuk meg egy kis koffeinnel.
Létezik egy orvosi tudományág, a kronofarmakológia, ami a drogoknak (márpedig a koffein drog) a szevezet ritmusára gyakorolt hatásával foglalkozik.
A kávézás szempontjából a szervezet kortizol-termelésének ritmusa a legérdekesebb. A kortizol növeli a cukor mennyiségét a vérben és fokozza az agy glükóz-fogyasztását, ezáltal élénkít. Evolúciós szempontból ennek különösen a veszélyhelyzetekben van jelentősége. A túlzott kortizol-termelés azonban káros hatásokkal jár, olyanokkal, amiket a krónikus stresszben élők is tapasztalhatnak, hiszen a túl sok glükóz különféle betegségek - például diabétesz - kialakulásához vezethet.
Steven Miller, a kronofarmakológia szakértője szerint a test természetes kortizol-termelése az éberség szintjéhez kötődik. Mikor van leginkább szükségünk a kortizolra? Ahogy arra a Sheffieldi Egyetem kutatása is rámutatott: általában reggel nyolc és kilenc között.
A reggeli kávézás Miller szerint azért nem jó ötlet, mert "ekkor a szervezeted természetéből fakadóan a maximális éberségre törekszik. A farmakológia egyik alapelve, hogy akkor használjunk drogokat, amikor szükség van rájuk. Ellenkező esetben ugyanis toleránssá válhatunk az egységnyi dózisú drogra."
"Más szóval a reggeli kávé egyre kevésbé lesz hatékony."
A nap során többször is nő a kortizol-szintünk, például ebéd után és késő délután, hat óra körül. Ha tehát azt szeretnénk, hogy a kávé valóban kifejtse frissítő hatását, érdemes máskor, késő délelőtt vagy kora délután fogyasztanunk.
