A Magyar Munkáspárt nyújtott be kifogást a Veszprém megyei 1-es számú választókerületi bizottsághoz. A kifogásban azt írták, Kész Zoltán egy február elsejei budapesti demonstráción a Parlament előtt egyebek mellett azt mondta: "tizenkét jelölt indul a választáson, a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat". A Magyar Munkáspárt az elhangzott állítások bizonyítására egy linket jelölt meg, amelyet azonban az elsőfokú eljárásban nem sikerült megnyitni és a videót lejátszani, így a kifogást az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A múlt héten a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta Kész Zoltánt, majd határozatát helybenhagyta a Kúria. A bíróság szerint nem lehet véleménynyilvánításnak tekinteni azt, hogy "a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben", álláspontja szerint ez tényállítás, nem értékítélet. A Kúria szerint a "kamujelölt" még éppen takarhat értékítéletet, de a szövegkörnyezetben vizsgálva alkalmas a választók megtévesztésére, a jelöltek olyan színben feltüntetésére, hogy a Fidesz jelöltjei. A Kúria szerint így megalapozott volt a választási alapelvek sérelmének megállapítása, ezért helybenhagyta az NVB határozatát.
Az Ab keddi határozatában viszont azt fejtette ki, hogy az alaptörvényben rögzítette véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. "Ennek egyik eszköze kampánygyűléseken való felszólalás vagy más, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen való részvétel és megnyilvánulás (beszéd tartása)".
Hangsúlyozták, hogy választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve a korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, és ennek elérése érdekében nyíltan, akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. "Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak" - fogalmazott az Ab.
Az Ab az ügy megítélésekor figyelembe vette a testület egy korábbi határozatában kifejtetteket is, amely szerint: "a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni".
Az Ab keddi határozatában azt állapította meg, hogy Kúria döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, ezért a végzést megsemmisítette.
Első fokon a veszprémi országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) az elmúlt hét közepén Bősze Ferenc, a veszprémi választáson szintén függetlenként induló képviselőjelölt kifogása alapján marasztalta el Kész Zoltánt.
Az egyéni választókerületi választási bizottság szerint egy február 15-i kampányrendezvényen a felszólalók egyike, Korbel Péter mások mellett azt mondta, "aki más független jelöltre szavaz, annak a szavazata elvész". Ez alatt Kész Zoltán végig a színpad mellett állt, majd beszédében azt hangsúlyozta: "ő az egyetlen esélyes jelölt arra, hogy legyőzze a Fidesz jelöltjét, ezért mindenki őrá szavazzon". Emellett a választási gyűlésen olyan szórólapot osztogattak, amely minden más nevet elhalványítva jelenített meg, azt hangsúlyozva, hogy a vastag betűvel szedett Kész Zoltán a "kormányellenes erők egyetlen esélyes jelöltje".
Az oevb szerint mindezek alkalmasak voltak a választók megtévesztésére, a testület szerint Kész Zoltán megsértette a választás tisztaságának választási alapelvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Az oevb határozata ellen egyrészt a kifogást tevő Bősze Ferenc nyújtott be fellebbezést, és kérte Kész Zoltán eltiltását a további jogsértéstől, másrészt az MSZP, mint a választásban érintett jelölőszervezet nyújtott be fellebbezést, arra hivatkozva, hogy az elhangzottak véleménynyilvánítások voltak, amelyek alapján nem lehet megállapítani a jogsértést.
A Nemzeti Választási Bizottság vasárnapi ülésén egyhangúlag úgy döntött, megváltoztatja az oevb határozatának a választási gyűlésre vonatkozó részét, és a kifogást elutasítja, mert megítélése szerint a jelölt jelenlétében elhangzott mondatok nem sértik a választási alapelveket. Az NVB szerint ugyanis azok értékítéletek, amelyek a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának védelme alatt állnak. Patyi András, a testület elnöke a vitában azt mondta, megítélése szerint nem tiltott, hogy a jelölt azzal buzdít a támogatására, hogy neki van nagyobb esélye.
A bizottság a szórólappal kapcsolatban is megváltoztatta az oevb határozatát, és a kifogást elutasította, mert csatolt bizonyíték nem volt elegendő a jogsértés megállapításához.
