Erre a kérdésre kaphattak választ azok, akik részt vettek az MTA-VEAB szervezésében Dulai Sándor előadásán.
A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, a talajában nagy koncentrációban előforduló vasoxid miatt vörös bolygónak nevezik, és csillagászok szerint a Naptól való távolsága alapján előfordulhat rajta élet. Miközben egy nap csak 39 perccel tart tovább a földinél, egy év a Marson 780 napig tart. A hőmérséklet -140 és +20 fok között változik, rendkívül alacsony a légnyomás. A Marson is váltakoznak az évszakok, ezek hossza azonban eltérő, a marsi tavasz csaknem kétszáz napig tart.
Dulai Sándor
Létfontosságú kérdés, hogy létezhet-e folyékony víz a Marson? Nem ismert a sarki hósapkák összetétele, azokat valószínűleg szárazjég alkotja. Az alacsony nyomás és hőmérséklet miatt folyékony állapotban víz csak nagyon rövid ideig maradhat meg a bolygón. A marsi tél végén ciklikusan folyásokat lehet észlelni a jégréteg alatt, ez arra enged következtetni, hogy meghatározott szigorú feltételek mellett előfordulhat víz a bolygón.
Mivel nem tudjuk, hogy a Marson létezik-e élet, és ha igen, milyen, ezért a földi élőlények vizsgálatával kell következtetéseket levonnunk a bolygó lakhatóságáról. Olyan élőlényekkel, cianobaktériumokkal kísérleteztek, amelyek szélsőséges körülmények között is képesek, például a vízhiányos állapotot kiszáradva, inaktív állapotban töltik. A Marsra jellemző élőhelyek nincsenek a Földön, de hasonló környezetet találunk: a sarkvidékeken (a jégtakaróban található víz a növények számára is felvehetetlen) vagy azok a szubtrópusi vidékek, ahol a víz ténylegesen hiányzik. Ilyen helyekről gyűjtötték be azokat a kriptobiotikus kérgeket, amelyeken a vizsgálatokat végezték.
Kriptobiotikus kéreg
1998-ban a Mars sarkköreinél sötét dűnefoltokat figyeltek meg. Kiderült, hogy ezekben a foltokban bizonyos körülmények között folyékony víz is előfordulhat, a kutatók elmélete szerint itt biológiai folyamatok is végbemehetnek. A kriptobiotikus kéreg a marsi élettér legalkalmasabb földi analógiája. A cianobaktériumok rendkívül ellenállóak, jól tolerálják az alacsony és magas hőmérsékletet, az UV-sugárzást, a szárazságot, a sóterhelést és a fényviszonyok változását. Ezeket az élőlényeket (elsősorban zuzmókat, kék-baktériumokat) Mars-szimulációs kamrában tesztelték. A szimulációs kamrák a Marsra jellemző környezeti faktorok és azok változásainak szimulálására alkalmasak: a légkör-összetételt, a légnyomást, az uralkodó hőmérsékletet, a relatív légnedvességet, az UV-sugárzást és a fényviszonyokat is lehet szabályozni. A baktériumok 4 marsi napnak megfelelő szimulációnak voltak kitéve.
Marsi körülményeket szimuláltak
Minél extrémebb földi környezetből származott a minta, annál nagyobb arányban élték túl a kísérletet, mintegy 69 százalékot is elértek a legextrémebb tűrőképességű minta esetében. Jellemző, hogy a szimulációt túlélő minták magasabb fotoszintézis-aktivitást mutatnak az eredti állapotukhoz képest, ami valószínűleg az edződésnek tudható be. Mivel az összes teszttípust azonos arányban éltek túl az alanyok, így kijelenthető: nincs egy olyan kifejezett faktor, ami erősen korlátozná az életképességet, vagyis a címben feltett kérdésre igen a válasz, vannak olyan létformák, amelyek képesek lennének a Marson is életben maradni.
