A Lackó Dezső Múzeum az első világháború 100 éves évfordulójára szervezett Múzeumi Szabadegyetem előadássorozata keretében Kákonyi Anna történész tartott előadást a veszprémi lakosság háború alatti életéről. A keddi „Veszprém élete az I. világháború alatt” című előadás többek között korabeli sajtótermékekre és hirdetményekre támaszkodott, - ilyen például a korabeli Veszprémi Hírlap – de emellett a múzeum saját dokumentumgyűjteménye is szolgáltatott adatokat.
A 19. század végén és a 20. század elején ugyan a gazdasági és kulturális fellendülés, valamint az infrastrukturális beruházások jellemezték várost, ám emellett a munkanélküliség és a kivándorlás tanúi is lehettek az akkor élők - mondta el bevezetőként Kákonyi Anna.
Kákonyi Anna
Készülődés a háborúra
Az 1910-es évek eleje már Veszprémben is a háborúra készülődés jegyében teltek, ugyanis az 1912-1913-as Balkán háború lezárása az egész Monarchiát nyugtalanította, ezért a városban is bővítették a haderőt: megalakult a veszprémi 7. honvéd tábori ágyús ezred és a 31.-es honvéd gyalogezred. A hadsereg fejlesztése mellet - abban a városi kórházban, ahol Csolnoky Ferenc is műtött - egy esetleges háború kirobbanása miatt az ápolónők képzésére is nagyobb hangsúlyt fektettek.
A lehetséges háború előtt, 1912-ben több kivételes intézkedést is bevezettek, melyek közül a legfontosabb az egyesületek megalakulásának korlátozása, a csend- és rendőrség szerepének növelése, és a sajtótermékek cenzúrája, ahogy akkor nevezték, „vizsgálata”.
A hadba lépés öröme
A háborút kirobbantó szarajevói merényletet követően a város is szolidaritást vállalt, több üzletet bezártak, és megemlékezéseket tartottak. A hadba lépés hírére egész Veszprém katonavárossá alakult, hiszen az akkor 15 ezer lakosú városba plusz 12 ezer népfelkelő érkezett, akik a háborúban való részvétel örömmámorában úsztak. Az akkori híradások szerint a győzelmi hit jegyében folyamatosan ünnepeltek és éljeneztek. A veszprémi 31-es gyalogezred és a 7. ágyús ezred 1914-ben a gyors hazatérés reményében hagyta hátra a várost.
forrás:ldm.hu
Mindent a háborúért
Még abban az évben a frontról hazatértek az első veszprémi sebesültek, akik ellátásra szorultak. A város kórházában nem volt elég hely az összes sérültnek, így több intézményt, többek között a Kossuth Iskolát és a Piarista Gimnáziumot is tartalékkórházzá alakították. Ebben az időben a rendkívül nagy teherbíró és rátermett Komjáthy László irányította a várost.
Az 1914-es hadüzenet és az általános mozgósítás hírére gazdasági és egyházi intézkedéseket vezettek be országszerte, amelynek értelmében takarékosságra intették a lakosságot, így Veszprémet is. Országszerte megszabták az első kenyér és lisztárakat, és a nappali áramfelhasználást is korlátozták- még az újévi ünneplést és megemlékezést is igyekeztek visszaszorítani, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében.
A kenyér és liszt ára a hiány miatt a háború évei alatt többszörösére drágult. A feketepiacon ebben az időszakban csak tízszeres áron lehetett jó minőségű lisztet, húst vagy bőrt kapni. 1916-ra ezek az áruk a lakosság számára szinte elérhetetlenné drágultak.
1915 elejétől központosították az élelmiszerellátást, amely 1917-re odáig jutott, hogy a családok igénybevételi lapokat használtak, hogy (egyre gyengébb) minőségű élelmiszert és szappant vásárolhassanak. 1918-tól a húst és a sajtot is csak így volt mód beszerezni. Az átmeneti tej és kávéhiány miatt több helyen korlátozták ezek felszolgálását is. Ebben az időszakban a polgármester és a rendőrkapitány időről időre további takarékosságra hívta fel a figyelmet: a húsvéti tojásra és további tüzelőanyagra is szüksége volt a frontokon harcolóknak. Erről akkoriban több sajtószatíra is született. Egy idő után már nem csak élelmiszerre, hanem fémre és tüzelőanyagra is szükség volt a frontokon (a hadieszközökhöz), melyeket a város igyekezett a lakosságtól beszerezni. Az akkori kultúr- és színházestekből befolyó minden összeget a haderő életben tartására folyósították.
A háború alatt meghirdetett 8 hadikölcsön tovább mélyítette az emberek nélkülözését, melyet a háború elvesztése után is nehezen hevert ki az ország, és ekkor még nem is tudtak az 1920-as Trianonról...
A Múzeumi Szabadegyetem következő előadását "Az I. világháború hatásai a hátországban: divattörténet, alternatívák, csalánháború" címmel rendezik meg a Laczkó Dezső Múzeumban május 12-én. Az előadó Egervári Márta restaurátor.
