A versenyprogramba benevezett 1854 filmből egyelőre 16 versenyezhet az Arany Pálmáért, de a lista várhatóan még 3-4 filmmel bővül a következő hetekben.
Negyvenhat év után először ér ismét magyar rendezőt az a megtiszteltetés, hogy első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhet. Korábban Makk Károly Liliomfi (1955), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1969) című alkotásával történt hasonló.
A film az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Auslanderről szól. A Sonderkommando tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék és a hamvaikat szétszórják. A tábor perifériáján, a krematóriumokban élő csoport tagjai elszigetelten, a borzalmas titok őreiként néhány hónapig dolgoztak, mielőtt kivégezték őket. Saul a krematóriumban megtalálja egy kisfiú holttestét, és mivel saját gyermekét véli benne felfedezni, lehetetlen tettre vállalkozik: megpróbálja titokban eltemetni a fiút, megmentvén ezáltal a krematórium lángjaitól. A Sonderkommando felkelésre készül, Saul azonban elfordul lázadást tervező társaitól. Megszállottan egyetlen célt próbál megvalósítani: megadni a végtisztességet fiának, akiről életében nem tudott gondoskodni.