Gelencsér András rektor a tudomány ünnepe alkalmából elmondott ünnepi beszédében elmondta, hogy az MTA ünnepségsorozata 2015-ben a tudomány evolúciójának, a valós és virtuális világok kapcsolatának tematikája köré szerveződik. A tudomány versengés, ebben azonban nem a többi kutató a legnagyobb ellenfél, hanem az ismeretlen, ami viszont legyőzhetetlen. Minél többet tudunk, annál inkább tisztában leszünk azzal, hogy mennyire keveset tudunk. A küzdelem esélytelen, de felemelő. Nincs a világban olyan ismeret, amit ne a tudománynak köszönhetnénk. Sajnos a tudomány által létrejött emberi tevékenység mára olyan mértékben elharapózott, hogy az már az emberiség jövőjét fenyegeti. Ebben a problémában is csak a tudomány jelenthet megoldást. A civilizáció fennmaradásának egyetlen garanciája a tudomány fejlődése.
Keserű György Miklós, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint a virtuális világ segítséget nyújthat a valóság értelmezéséhez. Ehhez azonban világos határokat kell húznunk valóság és képzelet, tudomány és áltudomány között. A tudomány lehet egy szemléletmód, az a kíváncsiság amivel a világot vizsgáljuk – azzal az előfeltevéssel, hogy a világ megismerhető. A tudomány egyben a pártatlanság, a józanság, az intellektuális nyitottság és bátorság magatartása. Olyan politikára és a tudomány intézményeiben olyan vezetőkre van szükség, akik nem részesítik aránytalan előnyben a kockázatkerülő magatartást, nem ítélik el a fennálló paradigma megkérdőjelezését. A ma avatott doktoranduszoknak azt tanácsolta: merjenek újszerűen gondolkozni, kérdezni, és megkérdőjelezni a fennálló paradigmákat!
Pósfai Mihály, az MTA területi bizottságának elnöke elmondta: a virtuális szó jelentése látszólagos, nem valódi. A szóhoz nem feltétlenül kötődik negatív tartalom, mégis a tudománnyal kapcsolatban nehéz nem arra gondolni, hogy a valódi és látszateredmények, értékes és nem értékes dolgok szembenállásáról beszélünk. Ömlik ránk az információ, és nehéz eldönteni, hogy mi igaz és mi nem. A mai ember számára minden hihető, hiszen a tudomány fejlődésével nem képes lépést tartani, az új fejlesztéseket nem érti. És mégis, bármennyire is hézagosak az ismereteink, meg kell tudnunk különböztetni a tudósokat a sarlatánoktól.
Az önkormányzat Polinszky-díját Porga Gyula polgármester adta át dr. Hancsók Jenőnek.
Dr. Hancsók Jenő 1947-ben született, Bonyhádon. Egyetemi diplomáját a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerezte meg. 1972 óta oktat, jelenleg a Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékének professzora. 2009 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Eddigi munkássága töretlen pályaívről és példaértékű kutatói kitartásról szól. Tevékenysége az utóbbi években elsősorban a környezetkímélő, bio-alapú motorhajtóanyagok területére koncentrálódik. Tanítványai, PhD hallgatói, akik számos ország tudományos konferenciáin vettek már részt előadóként, egyre nagyobb nemzetközi elismerést vívnak ki maguknak.
Életfilozófiájának lényeges pontja a nemzeti összefogásra való törekvés, a nemzeti vállalkozások felvirágoztatása. Fejlesztési- kutatási tevékenységei Veszprém város és a Pannon Egyetem Ökopolisz programjának alapjait képezi. Számos tudományos szakkönyv szerzője, feltalálóként is jelentős eredményeket ért el.
2009-ben tudomány kategóriában elnyerte a Prima díjat, 2011-ben Méray László díjban, 2014-ben pedig Pro Universitate Pannonica arany fokozat kitüntetésben részesült.
