2019. szeptember 18., szerda
Diána névnap

Mit csinálnak a méhek télen?

A méhek életéről, a méz előállításáról tartott előadást péntek reggel a Rózsa úti Általános Iskolában Simon Péter, a hajmáskéri Bakonynektár Méhészet méhésze a Mézes reggeli kampány keretében.

A tavaly elindított Mézes reggeli kampánynak is köszönhetően több mint kétszeresére emelkedett az elmúlt években Magyarországon a mézfogyasztás: a 2010-ben mért fejenkénti 30 dekagrammról 70 dekagrammra; a szaktárca törekvése, hogy ez az évtized végére 1 kilogrammra emelkedjen. A Mézes reggeli kampányt nyolc éve Szlovéniában indították el, Magyarország tavaly csatlakozott. A Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) programjában 2014-ben 64 oktatási intézmény vett részt, idén már több mint 500, és így mintegy 86 ezer gyerek kapott magyar termelői mézből készült reggelit országszerte.

Simon PéterSimon Péter

Simon Péter előadásából a Rózsa iskola diákjai megismerhették a méhkaptárok hierarchiáját, a méhek túlélési stratégiáit.

A téli időszakban a méhek egy focilabda átmérőjű gömböt alkotnak, amelynek közepén a méhanya található. A méhcsalád gondoskodik arról, hogy a fürt közepén 20-21 fokos hőmérsékletet tartsanak fenn (rezgő mozgásukkal hőt termelnek), és ezzel biztosítsák az anya túlélését. A hideg időszakra már előre felkészülnek, mézet raktároznak el a kaptárban, ez jelenti a téli táplálékukat. A méhésznek éppen ezért ügyelnie kell arra, hogy csak a „túltermelést” csapolja le, csak annyi mézet vegyen ki a kaptárból, ami a méhek téli túlélését nem veszélyezteti.

Gyakran megkérdezik a méhészeket, hogyan tudják a méheket arra ösztönözni, hogy különböző virágokat dolgozzanak fel? Simon Péter egyszerű választ adott erre: a virágok különböző időben és helyeken nyílnak, a méhészek oda költöztetik a kaptárt, ahol éppen virágzás van. A kaptárokat éjszaka szállítják, mert a méhek napkeltétől napnyugtáig dolgoznak.

A család nagyságát a királynő szabályozza: nyáron nagyobb, télen kisebb létszámú kolóniát tart fenn. A méhanya 3-4 évig is élhet, a munkásoknak csak nagyjából negyven nap jut. Az anya felel a szaporodásért, ő termeli a méhpempőt. A szintén nőstény dolgozók gondozzák a fiasítást, táplálják az anyát, viaszt termelnek, lépeket építenek, takarítják a kaptárakat, higiénikusan tartják a kaptárak alját. Egy családban akár 40-50 ezer dolgozó is él májusban, a telet nagyjából húszezres létszámmal vészelik át. A hím méhek, vagyis a herék feladata az anya megtermékenyítése, a család kiegyensúlyozott hangulatának biztosítása. A heréknek nincs fullánkja, nagyobbak a munkásoknál.

Azt sokszor hallhattuk már, hogy a méhek táncukkal magyarázzák el társaiknak, merre találhatók a virágmezők – de hogy kell ezt elképzelni? A méhek a napfelkeltéhez képest tájolják a virággyűjtés helyét, erről tánccal tájékoztatják társaikat a lépben. Mivel odabent sötét van, az állatok ezt nem látják, a lép rezgéséből érzékelik, hogy társuk milyen irányt jelez nekik.

Amellett, hogy a méhek hasznot termelnek a méz előállításával, a virágpor és a propolisz gyűjtésével, a méhpempő, méhméreg és méhviasz előállításával, ökológiai szempontból is fontos szerepük van a növények beporzásakor. Méhek nélkül nem teremnének gyümölcsök, és a Föld élelmiszer-előállító képessége mintegy 40 százalékkal csökkenne.