Az „eljövetel” utolsó előtti vasárnapján (az öröm vasárnapján) Schall Tamás helyettes esperes, a Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa osztotta meg ünnepi gondolatait a nulla fok körüli hőmérséklet ellenére szép számmal megjelentekkel.
„Az öröm vasárnapján több forrásból tör elő az öröm, hogy szívünket beléöltöztessük, várva a karácsonyt, és építve városunk szeretett közösségét ”- mondta. „Az Úrban való öröm azt az örömöt tudja megadni, amelyet a fogyasztói társadalom nem. Aki ott keresi az örömet, az konzumidiótává válik, olyanná, mint aki üvegen keresztül nyalja a mézet. Soha nem érezve meg annak igazi édességét ”- fogalmazott.
December tizenharmadika Luca-nap, Szent Lúcia vértanú napja is egyben, mely az esperes szerint beleillik az adventbe, hisz a név jelentése fényesség, vagy hajnalban született. „Sötétben járunk, hajnalra várunk, jöjj el Istenünk”- mondja az adventi ének.
Az ünnepi gyertyát az esperes Ovádi Péter önkormányzati képviselővel és az ő kisfiával gyújtotta meg. A politikus beszédében a veszprémiekhez szólva azt mondta, hogy a városi koszorú nem csupán a szeretet fényének jelképe, hisz az iránymutatást és reményt ad. „Lehet bármennyire rohanó az életünk, nem vagyunk egyedül a hétköznapokban, hisz szeretteink körében és veszprémiként mindig lesz egy olyan közösség, aki fényt gyújt az éjszakában, ahová bármikor nyugalommal térhetünk vissza”- mondta.
Az adventi gyertyagyújtáson Módri Györgyi, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze Babits Mihály Csillag után című versét szavalta. A Szaléziánumban egész nap adventi kézműves foglalkozás várta a gyermekeket, este pedig Nagy Csaba lantművész adott koncertet.

