Igazság szerint, nem régóta követem nyomon a MMR munkásságát, de pont amiatt váltak különlegessé a szememben, mert anélkül, hogy bármit is tudtam volna róluk, beleszerettem a zenéjükbe. A pszichedelikus rockot játszó banda persze nem az első, és nem is az utolsó a szcénában, de ezzel nincs is semmi baj, amíg azt csinálják, amihez értenek, és amit szeretnek. És egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy ezzel nincs baj. Hangzásviláguk igényes, letisztult, sejtelmes.
A négy fiatal srác 2012-ben kezdett együtt zenélni. A Kőbányai Zenestúdió gólyatáborában ismerték meg egymást, rá pár hétre kezdtek el találkozgatni és zenélgetni, végül kialakult a végleges felállás. Aztán egyszerűen olyan zenét kezdtek el játszani, amilyet ők is hallgattak.
Abban egyet értettek, hogy a minőségre kell fektetni a hangsúlyt, és hogy a rock zenének a pszichedelikusabb oldalával szeretnének kezdeni valamit.
Ami megkülönbözteti a Middlemist Redet a többiektől, az az, hogy beleszőtték a zenéikbe a saját ízlésüket és stílusukat is. Ez persze sablonosan hangzik, meg minden zenész ezt mondja. DE. A srácoktól valahogy elhiszem ezt. Ők a zenéért zenélnek. És szerintem ez mindennél fontosabb.
2013 szilveszterén a bandatagok megfogadták, hogy 2014 az ő évük lesz, érezték, hogy most jönni fog valami nagy dobás és nem tévedtek.
Januárban rögtön három koncerttel nyitottak. Deli Soma, basszusgitáros szerint kellett ez, hogy az emberekbe beépüljön a tudat, hogy itt egy friss magyar zenekar, akikre érdemes figyelni.
Aztán jött az Index versenye, ahol a Singlee Switcheroo-t választották meg az év dalának. Kijöttek első önálló nagylemezükkel, a Multicolor Drive-al, első nemzetközi versenyüket élből meg is nyerték, nyáron pedig már láthattuk őket a legtöbb nagyobb fesztiválon.
2015 áprilisában kiderült, a Middlemist Redet meghívták a világ legnagyobb zeneszakmai fesztiváljára, a Cannes-i Midem Tehetséggondozó Programba.
Mentoraik olyan nagy nevek lesznek, mint Rob Hallet, a Rolling Stones, Leonard Cohen és Prince egykori menedzsere, Chris Kaskie a Pitchfork zenei magazin és a Pitchfork fesztiválok elnöke, alapítója, Will Botwin, kiadóvezető, a Columbia Records egykori elnöke.
Joggal remélhetjük, hogy egy gólyatábori barátságból és együtt zenélgetésből indult, abból valami egészen elképesztő siker fog kikerekedni.