A manapság egyre divatosabb közösségi alapon szerveződő szolgáltatások alapjaiban forgatják fel egyes iparágak működését. Egy nemzetközi tanulmány eredményeiből kiderül, hogy az ilyen vállalatok hatékonyságuknak köszönhetően nagy jövő elé néznek, azonban komoly fejtörést okozhatnak az adott terület gazdasági versenyzőinek. Vannak olyan országok, ahol az újszerű üzleti modell miatt a jogszabályi kereteken is változtatni kellett.
A közösségi alapon szerveződő szolgáltatások közös jellemzője, hogy hatékonyan fel tudják használni az eddig kihasználatlan erőforrásokat, tárgyi eszközöket. A legtöbbjük kizárólag internetes oldalakon és okostelefonos alkalmazásokon keresztül létezik, ami jelentősen olcsóbb működést biztosít a nagyvállalatokhoz képest. Ennek köszönhetően sokkal egyszerűbben tudnak belépni egy-egy új piacra is.
Az Uber
Hazánkba a napokban érkezett meg a világ legnépszerűbb közösségi autómegosztó szolgáltatása, az Uber. Az Uber működése egyszerű: ahelyett, hogy taxit hívnánk, egy okostelefonos alkalmazás segítségével választhatunk egy, a közelünkben autózó Uber sofőr közül. Az árak is kedvezőbbek egy taxinál, nincs fix tarifa, a díjat az határozza meg, hogy milyen autót és milyen sofőrt kértünk. Az üzleti modell lényege, hogy kiiktatja a közvetítő szereplőt – jelen esetben a taxitársaságot – és közvetlenül kapcsolja össze a keresletet a kínálattal. Uber sofőr pedig bárkiből lehet, ezért nincs szükség autóflottára vagy diszpécserközpontra.
Fotó: Forbes
Egy utazás után nincs közvetlen fizetés, az út árával az utas bankártyáját terhelik. A díj 80 százaléka a sofőrnek, a maradék 20 százalék pedig magának az Ubernek megy. A rendszer egyik legfontosabb eleme az értékelés. Minden alkalommal az utas és a sofőr is értékeli egymást, ami a nagyban befolyásolja, hogy a jövőben használhatjuk-e szolgáltatást. Az Uber zseniális ötlet, amivel mindenki nyer. Az utas olcsóbban érheti el a célját, a sofőr pedig egyfajta magánvállalkozásként kötetlenül dolgozhat.
Mégsem örül neki mindenki...
Az Uber terjedésének legnagyobb vesztesei a taxisok. A legtöbb nagyvárosban, így Budapesten is, a taxipiac verseny lehetőségei eléggé korlátozottak, nehéz beszerezni az engedélyeket, a taxik állapotára is szigorú szabályozások érvényesek, és akkor még nem beszéltünk a fix fuvardíjakról. Érthető, hogy a taxisok egyátalán nem örülnek az Ubernek. Párizsban, Londonban és most már Budapesten is taxisok ezrei tüntetnek a szolgáltaás ellen. A céljuk, hogy a kormány erőteljesen lépjen fel az Uber ellen, és tiltsa be azt. Brüsszelben egy helyi bíróság már be is tiltotta szolgáltatást, és komoly bírságokat szab ki azoknak, akik mégis használják azt. Ezt persze az Uber sem hagyta szó nélkül, és számos hasonló helyen a cég is jogi lépéseket tett. Szerintük a helyi cégek karteleznek.
Horváth Csaba, a Budapest Taxi vezérigazgatója a 444.hu kérdésére elmondta, hogy Budapesten létezik egy rendelet, ami tiltja a BKK engedélyei nélküli utaztatást. Az Uber szerinte a feketegazdaságot erősíti, olyan vállalkozókkal szemben, akik rendesen részt vesznek az adózásban.
Taxisok tüntetnek Budapesten. / fotó: 444.hu
Hétfőn nagyszabású demonstrációba kezdtek a budapesti taxisok is. Azt mondják, hogy addig nehezítik a főváros közlekedését, amíg az Uber letölthető a szolgáltatók áruházaiból.
Könnyen lehet, hogy demonstációval épp az ellenkezőjét érik el a taxisok. A londoni tüntetések után közel ezer százalékkal növekedett meg az Uberes utazások száma az európai városokban. Sokan ugyanis ennek köszönhetően hallottak először az alkalmazásról.
Az egyételműen látszik, hogy a helyzet egyre jobban fokozódik, és a döntéshozók egyelőre azt sem tudják, mivel állnak szemben. Az Uber idáig 45 ország 220 városában működik, és valószínűleg Budapesten is perekkel és jogszabályokkal próbálják majd kiszorítani a piacról. Az biztos, hogy az elkövetkező időszakban még rengetegszer fogunk hallani az Uber és a taxisok közötti parázs vitáról.
