És ezzel nem azt akarom mondani, hogy a feminizmus minden célkitűzését szeretni kell, de van egy elég fontos terület, amiről ma – szerencsére – elég sokszor esik szó, és amit pont a feminista mozgalmaknak köszönhetünk: ez pedig a nők és úgy általában bárki ellen elkövetett erőszak.
Néhány nappal ezelőtt több külföldi és magyar sajtóorgánum is beszámolt Daryush Valizadeh, vagy ismertebb nevén „Roosh V” amerikai PUA-blogger (olyan blogger, aki férfiaknak ad csajozási tippeket) esetéről. A férfi az ún. neomaszkulinista mozgalom elindítója, ami röviden arról szól, hogy a nők biológiailag alávetett lények, akiknek az értékét mindössze a szépségük és a termékenységük adja, és akiknek egy pisszenés nélkül teljesíteniük kellene a férfiak parancsait. Valizadehnek van a témában jó pár elmebeteg elképzelése, de ezek közül a „legszebb”, hogy szerinte legalizálni kellene a nemi erőszakot, ha az saját ingatlanon belül történik, mert ugye az innentől kezdve magánügy és a nők amúgy is új ismeretekre tehetnek szert vele.
Daryush Valizadeh
Valizadeh nézeteit eddig csak az interneten és 15 magánkiadású könyvében hangoztatta, a hétvégére azonban egy nemzetközi találkozót is meghirdetett 43 másik ország mellett Torontóba. Bár az eseményt több kanadai politikus is ellenezte, ez nem szegte kedvét Rooshnak, az azonban már sokkal inkább, amikor a nőknek és transzneműeknek szóló Toronto Newsgirls bokszklub tagjai jelezték részvételi szándékukat, mondván, elbeszélgethetnének egy kicsit arról, mennyire nincs rendben a nemi erőszak. Az eredmény? Valizadeh végül szimpatizánsai biztonságát féltve lefújta az eseményt.*
Az ügy kimenetele és a cikkek alatt megjelent több száz felháborodott komment is jól jelzi, hogy fontos témáról van szó, és hogy a nemi erőszak igen is elítélendő a többség szerint.
Azt azonban érdekes módon sokszor elfelejtjük, hogy akik a legtöbbet tesznek annak érdekében, hogy az ilyen esetek napvilágra kerüljenek, és valódi diskurzus induljon róluk vagy akár megoldás is szülessen, a feministák. Azok, akikről hajlamosak vagyunk időnként azt képzelni, hogy értelmetlen dolgokon akadnak fenn és ugyanazt a lerágott csontot csócsálják évtizedek óta.
Közben pedig ott van a szexuális abúzus vagy éppen a családon belüli erőszak problémája, ami nagyon is élő és aktuális kérdés. És ami egyáltalán nem csak a harmadik világ országaiban élőket érinti, vagy éppenséggel nem csak az onnan érkezők követnek el erőszakot.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint minden 10. európai nő szenvedte el 15 éves kora óta a szexuális erőszak valamilyen formáját, minden huszadikat pedig megerőszakoltak. Mindez világszinten még elborzasztóbb: eszerint ma a nők mintegy egyharmada élt már át erőszakot. És akkor csak a nőkről beszéltünk, de persze fordítva is igaz lehet a képlet, valamint ott vannak a gyerekek is.
Szerencsére az utóbbi években jó néhány mozgalom indult el idehaza és külföldön is, amelyik igyekszik cselekedni is: ilyenek például az áldozathibáztatás ellen fellépő #NotGulity kampány, a hazai #anemaznem és a #nekemisfáj kampányok. Szóval a magam részéről én ezért nagyon is hálás vagyok a feministáknak.
* Valizadeh egyébként később azt nyilatkozta, az egész ügy egy félreértésen alapul, és az erőszak legalizálásáról szóló blogposztot csak szatirikus írásnak szánta. Nos, ha így is van, pocsék a humora.
