A november 13-ai brutális párizsi terrortámadások után sok művész ragadott ceruzát vagy ecsetet, hogy így fejezze ki érzéseit az események kapcsán. Alig több mint három hónappal később most street artistok és graffiti művészek teszik ugyanezt a terrorcselekmények egyik helyszínén, a 10. kerület kávézóinak környékén.
Itt található az a több méter hosszú fal, amelyet korábban a helyi utcaművészek használtak alkotásaikra, és amely Diana Kami-t is arra inspirálta, hogy a művészet segítségével dolgozza fel a terrortámadások alatt átélt szörnyűségeket. Kami saját bevallása szerint a november 13-ai eseményeket követően maga is sokkos állapotban volt, s ugyanúgy megfélemlítve és egyedül érezte magát, miközben a kislányát vitte az iskolába, mint valószínűleg a kerület sok másik lakója. Erre pedig semmi más megoldást nem látott, minthogy alkosson, s így oldja a feszültséget.
Az ötlet, hogy éppen az Alibert utca mentén végigfutó falra fessen, gyakorlatilag egyértelmű volt. A fal mindössze néhány lépésnyire található az éjszakai terrortámadások két célpontjától, a La Petit Cambodge és a Le Carillon kávézóktól.
Kamihoz aztán hamarosan egy sor másik anyuka, gyerekek és hivatásos street artistok, graffitisek is csatlakoztak, majd végül megszületett „A szeretet fala”, szimpla deklarációja annak, hogy a kerület lakói többé nem hajlandók félelemben élni. A falra azóta több száz alkotást festettek, a lehető legváltozatosabb formában, de valami mindnek sajátja: nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a lakók békére leljenek a terror után.
