A téma bevezetéseként L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára ismertette a műemlékvédelem területén történt előrelépéseket, melyek az önkormányzatok helyzetét segíthetik.
Az államtitkár szerint nagy előrelépést jelentett, hogy 2014-ben a kulturális örökségvédelem a Miniszterelnökséghez került, amely a kulturális beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős, így a két, szorosan összefűződő területen hatékonyabban tudnak eredményeket elérni.
L. Simon László
Ma Magyarországon 14800 műemlék és 59 ezer régészeti lelőhely van, ebből 2000 szigorúan védett. Ugyanakkor mind az állami, az egyházi, az önkormányzati és a magánszektor forráshiánnyal küzd, ami miatt számos műemlék elpusztul. Pedig a műemlékek felújítása komoly gazdaságélénkítő hatással is bírhat. Ehhez persze el kell vetni annak a gondolkodásnak az írmagját, miszerint
„fontos az értékeinket megőrizni, de az is, hogy folyamatosan a jövőbe tekintsünk. Nem elég a műemlékeinket felújítani, tartalommal is meg kell tölteni őket!
Bátran használjuk őket, mert az bevételt hozhat, ellenkező esetben viszont ugyanúgy el fognak pusztulni” – fogalmazott L. Simon László.
Az örökségvédelmet a helyi gazdaság részévé kell tenni, aminek elősegítése érdekében több fontos lépést is tett a kormány. Már dolgoznak a műemlékmegmentési programon, aminek a keretei között várhatóan 2018-tól mintegy 70%-os támogatási intenzitás érhető majd el. Ez reményeik szerint az önkormányzatokat is ösztönözni fogja. Tárgyalások zajlanak adókedvezmény lehetőségéről is, ami jövőre akár életbe is léphet, ha sikerül keresztülvinni a javaslatot. Napirenden van az örökségvédelmi törvény felülbírálása is, ami többek között meggyorsítaná a régészeti feltárásokat, és megkönnyítené a magánberuházások helyzetét, melyek sok esetben emiatt nem tudnak elindulni.
A konferencián több pozitív példát is hoztak arra, hogyan segítették a gazdaság fellendülését a műemlékvédelmi projektek. Saša Heath-Drugovič, Európai Uniós ügyekért felelős főosztályvezető helyettes a szlovéniai Celje példáján keresztül mutatta be, hogyan működhetnek együtt a vállalkozások a városvezetéssel, Dagmar Bojdová, Kulturális Főosztályvezető és Katarína Mochnal’-Koscošová, Integrált Regionális Operatív Program vezető pedig testvérvárosunk, Nyitra helyzetét elemezték.
Porga Gyula veszprémi polgármester, a hálózat elnöke a Kolostorok és Kertek turisztikai fejlesztéséről beszélt. A város egyik központi helyszínének számító Veszprémvölgyben jelentős felújítások zajlottak 2009-2011 között. A közel 1,3 milliárd forintos beruházás során megújult a közpark, játszóterek épültek, megtörtént a tó revitalizációja, újra látogathatóak lettek a műemlékek és 2,5 kilométer hosszú kerékpárutat építettek. A beruházás legfőbb célja az volt, hogy közvetlen összeköttetést biztosítson a vár és az állatkert között, ami sikeresen meg is történt: a családok egyik kedvenc kikapcsolódási helyévé vált a Séd-völgy, sőt az ország legszebb sétálóútjának is kikiáltották.
Porga Gyula
A felújítások emellett a gazdasági életben is jelentős fellendülést hoztak. A konzorciumi partnerségben felújított Püspöki pihenőben ma a História Kert működik, de ezeknek a turisztikailag kiemelt jelentőséggel bíró beruházásoknak köszönhetően nyílhatott meg magánvállalkozásban a Fricska, a Betekints Hotellel szemben található Patak Party és a vár tövében található fagyizó is.
Porga Gyula szerint mindezek remekül bizonyítják a műemlékvédelmi felújítások fontosságát, és rámutatnak, hogy
