Ez a bizonyos szempont persze nem a Merkúré: ő csak kering a jól megszokott pályáján, mit sem törődve azzal, hogy mi épp mit látunk belőle vagy mit sem - ahogy minket itt a Földön sem hat meg, ha a Jupiterről nézve épp átvonulunk a Nap előtt.
A mi szemszögünkből viszont nagyon is érdekes volt a dolog, számos profi és még több amatőr csillagász szegezte - gondosan szűrőzött - távcsövét a legközelebbi csillag felé, és készültek is jobbnál jobb felvételek. A NASA mozgóképén például jól látszik, milyen kicsi is a Merkúr: egy-egy napkitörés, lángnyelv sokszor nagyobb, mint a bolygó.
Latest views of today's #MercuryTransit show the planet passing in front of the sun from @NASASunEarth:https://t.co/1yXs5ykQPh
— NASA (@NASA) 2016. május 9.
Az alábbi fotót Komka Péter készítette az MTI részére, én pedig picit belerondítottam. A képen a Nap bal alsó régiójában látható fekete pont a Merkúr. A fotóra elhelyeztem egy kék pontot: ez arányaiban a Föld méreteinek felel meg. Valamivel feljebb látható egy hasonló méretű szürkés kosz: az egy napfolt.
Amikor a Naprendszert ábrázoljuk, csalunk. A Napot sokkal kisebbnek mutatjuk annál, amekkora valójában, a bolygókat pedig jellemzően nagyjából egyenlő távolságra tesszük - egyszerűen azért, mert akkora távolságok és méretbeli különbségek vannak, amik lehetetlenné teszik azt, hogy átlássuk, befogadjuk és értelmezzük a látottakat. Emiatt viszont nem is igazán vagyunk tisztában azzal, hogy mennyire kicsik vagyunk valójában.
Létezik azonban egy weboldal, ahol méretarányosan elkészítették a Naprendszer modelljét: az égitestek akkorák egymáshoz képest, mint a valóságban, és a köztük lévő távolság is teljesen arányos. Ha szeretnétek megnézni, milyen messze van valójában a Naptól a Plutó, kattintsatok ide, és nincs más dolgotok, mint folyamatosan nyomva tartani a jobbra gombot. A bolygók közötti hosszú utazásokat vicceskedő angol nyelvű üzenetekkel oldja a modell készítője, de nem érdemes megállni, hogy elolvassuk ezeket, a művelet enélkül is meglepően sokáig fog tartani.
