1600 éve süllyedt el az a római kereskedőhajó, amelynek véletlenül a rakományára bukkant két izraeli búvár, Ran Feinstein és Ofer Raanan az egykori kikötőváros, Cezárea partjainál. A műtárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áprilisban. Az első darab láttán nem is akartak nagy jelentőséget tulajdonítani neki, a második azonban már meggyőzte őket, hogy bizonyosan valami szenzációsat találtak.
A Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjának beszámolója szerint azonnal értesítették is a régészeket, nyomukban pedig búvárrégészek ereszkedtek alá a megjelölt helyen, majd számos meghökkentően ép állapotban lévő bronztárgyat találtak. A kincsek közt volt egy a római napistent megörökítő gyertyatartó, egy a holdistent, Lunát és egy Dionüszoszt ábrázoló szobor, afrikai rabszolga fejét formázó gyertyatartó, valamint egy vízhordóedény töredékei.
A területen egy évvel ezelőtt római aranypénzeket is találtak, a leletek Jakov Sarvít, a tengeri régészetet vezető szakember szerint rendkívüli szépségükön túl történelmi szempontból is különösen fontosak.
A nyomok alapján úgy vélik, hogy az i. sz. 4. században viharba kerülhetett a kikötő bejáratánál egy fémeket szállító hatalmas római kereskedőhajó, amely később széttört a sziklákon.
A helyszínen talált törött fémhorgonyok alapján a szakértők arra következtettek, hogy annak idején megpróbálták megállítani a hajót a viharos tengeren, de a hullámok ereje eltörte a horgonyokat.
A tengerfenéken évszázadokon át homok lepte a bronztárgyakat, ezért kiváló állapotban maradtak fenn – mesélte az egyik régész az újságíróknak.
A pénzérméken lévő képmások az i. sz. 337-ig uralkodó Nagy Konstantin római császárra utalnak, aki eleinte a Római Birodalom nyugati, majd keleti felén is uralkodott és elfogadott vallássá tette a kereszténységet.