Roxer Egon, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályának osztályvezetője beszámolt arról, hogy az idén nagyságrendileg 300-330 bejelentés érkezett hozzájuk közműszolgáltatók tevékenységével kapcsolatban, ennek 80 százalékát a fogyasztó tájékoztatásával, anélkül rendezték, hogy eljárást kellett volna indítani. Összesen 22 esetben indult hatósági eljárás, ebből 9 esetben kellett szankciót alkalmazni.
A megkeresések magas száma arra utal, hogy a fogyasztók nem kellőképpen tájékozottak, ezért kiadványt állítottak össze a gyakran felmerülő kérdések tisztázására. Roxer hozzátette: tipikusan megyénkre jellemző probléma, hogy Veszprém megyében sok az üdülőingatlan, sok tulajdonos csak a nyári időszakban jelenik meg az ingatlanon, emiatt sok konfliktus keletkezik fogyasztó és szolgáltató között. A fogyasztók többsége nem a szolgáltatóval próbálja meg rendezni a felmerült problémát – esélyt sem adva annak rendezésére – inkább rögtön a hatósághoz fordulnak.
Scherer Zoltán, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal sajtófőnöke, szóvivője további adatokat sorolt. A lakossági fogyasztóknál 15 millió mérőóra van, a szolgáltatók ennek 15 százalékát ellenőrzik évente, ebből mintegy 1000-1500 panasz keletkezik. Ezeket vizsgálva kiderül, hogy a fogyasztók alapvetően nem ismerik jogaikat és kötelezettségeiket. Magyarországon a legolcsóbbak az energiaárak európai viszonylatban, egyre kevesebb a tartozás a szolgáltatók felé (egy év alatt ötmilliárd forinttal csökkent a lakosság tartozása), mégis, a számlák időbeni befizetésében és a mérőműszerek ellenőrzésével kapcsolatban a fogyasztók nem állnak jól. Hozzátette: ugyanilyen fontos lenne, hogy a szolgáltatók időben kiküldjék a számlákat, és ezzel kellő időt biztosítsanak a befizetésre.
Dr. Kolozsi Sándor, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztály főosztályvezetője a „szabálytalan vételezés” problémájával foglalkozott, vagyis olyan esetekkel, amikor a mérőműszerben fogyasztó által átvett állapothoz képest változás állt be (azt megrongálták, manipulálták). A fogyasztó felelőssége, hogy ne nyúljon ezekhez az eszközökhöz. Minden olyan állapotváltozás, amit a fogyasztó a mérőműszerekben létrehozhat, az élet- és balesetveszélyes – hívta fel a figyelmet. A fogyasztónak szembe kell néznie a jogi következményekkel is, nevezetesen a pénzügyi szankció alkalmazásával, ami néhány ezer forinttól több millió forintig terjedhet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fogyasztónak együttműködési kötelezettsége van a szolgáltatóval szemben, akkor is, ha előre be nem jelentett ellenőrzésre érkeznek. Ebben az esetben, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban a szolgáltató embereivel állunk szemben, telefonon érdeklődhetünk a szolgáltatónál – amennyiben azonban kiderül, hogy valóban hiteles szakemberek érkeztek, nem tagadhatjuk meg tőlük a mérőóra ellenőrzését. A mérőórák manipulálásával már csak azért sem érdemes próbálkozni, mert a szakemberek könnyű szerrel észreveszik a próbálkozásokat, aminek a már fentebb említett következményei lesznek.


