2023. március 24.
//
Gábor névnap

A dzsihád eszköze a vándorlás és a muszlim gettó

2016. szeptember 26. 23:31
Habár több érintett ország médiája hivatalosan tagadja a no-go zónák létezését, nem új keletű dologról van szó. A saría által kontrolállt területek mindig is jelen voltak az iszlám eddigi történelmében.

A no-go zónáknak nevezett területek jellemzően olyan nyugat európai, általában muszlim bevándorlók lakta városrészek, amelyeket a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani. A „saría (iszlám jogrendszer) által kontrollált területeket” a városban lakók legjobb esetben is csak rossz környéknek hívják, és azt tanácsolják, hogy ne menjenek ezekre a helyekre, mert nem biztonságosak, különösen magányos, lengén öltözött nők számára sötétedés után. A legtöbb ilyet Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban, Angliában és Németországban tartják számon.

Emlékezetes, hogy a múlt hét folyamán a BBC műsorvezetője egy televíziós adásban cáfolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon szavait, miszerint léteznének ilyen területek Londonban. A dolog pikantériája csupán annyi, hogy pár évvel ezelőtt pont a BBC volt az, amelyik NO GO BRITAIN(!) néven dokumentumfilmet készített a londoni no-go zónák mindennapjairól.

A filmet itt lehet megtekinteni:

No Go Britain BBCFour (hour-long documentary, also aired on BBCTwo) from Adrian Addison on Vimeo.

A kerületek létezése tehát bizonyított. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy egy amerikai kutató, egy bizonyos Daniel Pipes, a Middle East Forum alapítója azt mondja, hogy a rendvédelmi szerveknek teljesen más véleményük van az ezen területekre való belépésről, mint a hétköznapi állampolgároknak.

Pipes azt a következtetést vonta le, hogy a nem muszlim civilek szabadon mehetnek ezekbe a zónákba, a lakók csak a kormány képviselőit tekintik célpontnak, ezért részleges no-go zónáknak hívta ezeket.

Akárhogy is, tény, hogy a mai no-go zónák létezésének és működésének van egy történelmi párhuzama

A keresztény Közel-Kelet és Észak-Afrika iszlám hódításának korai éveiben, a városok és területek vagy katonai győzelemmel kerültek muszlim uralom alá, vagy a káfirok (nem-muszlimok) „békés” megadásával.

A különbség abban állt, hogy amikor egy város megadta magát és a szolh megegyezést aláírták (békeszerződés), annak rendelkezéseit a későbbi muszlim vezetőknek be kellett tartani.

Ezért három különböző megközelítést használtak a legyőzött népességre:

  • azok a területek, amelyeket erővel, megegyezés nélkül győztek le;
  • arabok által alapított helyőrségek
  • a legbonyolultabb esetek, ahol a városnak volt egy szolh egyezménye, de idővel a növekvő muszlim népesség megváltoztatta a város jellegét.

Az Ibn Abbas által írt hadísz a muszlimokat arra kötelezi, hogy az eredeti szolh egyezményeket tartsák be, de a 8-9. században a helyzet megváltozott és új kérdések merültek fel.

Többek között olyanok, hogy követhetik-e az alávetett keresztények és zsidók (dimmik) az életstílusukat annak ellenére, hogy egyre nagyobb a muszlimok aránya. Megtarthatják templomaikat, kongathatják-e harangjaikat, eladhatják-e disznaikat és borukat? - vizsgálta Dr. Milka Levy-Rubin, a jeruzsálemi héber egyetem történésze a korabeli kérdéskört.

A történész arra jutott, hogy a hódító muszlimok nem különösebben törődtek a legyőzött káfirok (nem muszlimok) életstílusával, elkülönítve magukat meg is alapították saját táboraikat, hogy megvédjék magukat az idegen kultúrától, és hogy felkészüljenek a fosztogatásokra és a további hódításokra. Nem volt kulturális súrlódás mindaddig, amíg nem volt szélesebb körű interakció a megszálltak és a megszállók között.

forrás: wikipediaforrás: wikipedia

A muszlimok egyet értettek abban, hogy a dimmiket (alávetett keresztények és zsidók) el kell űzni, ám ezt nem tették meg addig, amíg nem lettek többségben.

A 8. századtól kezdve a muszlimok elkezdtek letelepedni olyan városokban is, ahol előzőleg káfírok (nem muszlimok) laktak, és elkezdtek új szabályozásokat bevezetni, hogy a növekvő muszlim népesség követeléseinek eleget tegyenek- írja kutatásában a történész.

Keresztények és zsidók

Érdemes megjegyezni, hogy az iszlám doktrína engedélyt ad a hitetlenek elleni erőszak alkalmazására, pontosabban az Ahl al-Kitáb, vagyis a könyv népei (keresztények-zsidók) ellen, akik előzőleg már megkapták a szentírást, de eltávolodtak annak „eredeti” lényegétől. Meg kell alázni őket egészen addig, ameddig vagy behódolnak és megfizetik a dzsizja adót vagy áttérnek az iszlámra, vagy meghalnak.

Itt egy pár példa a Koránból:

Korán 8:39: „És harcoljatok ellenük, amíg nem lesz több kisértés, és amíg a vallás egyesegyedül Allahé. Ha azonban abbahagyják, Allah átlátja azt, amit cselekszenek.”

Korán 9:29: „Harcoljatok azok ellen, akik megkapták az Írásokat (zsidók és keresztények), de nem hisznek Allahban vagy a Végső Napban. Ők nem tartják tilosnak, amit Allah és az Ő Küldötte megtiltott. A keresztények és a zsidók nem követik az igazság vallását mindaddig, míg be nem hódolnak, és meg nem fizetik a fejadót [dzsizját], és megalázottá nem válnak.”

Hidzsra - a „szent vándorlás”

A szentírás arra is bátorítja a muszlimokat, hogy Allah szolgálatában vándorútra keljenek.

Korán 16:41: „És akik elvégezték Allahért a hidzsrát, miután jogtalanságot szenvedtek, azoknak már az evilágon szép lakhelyet készítünk. A túlvilági fizetsége azonban nagyobb. Bárcsak tudták volna!”

Az iszlám tanok ezen sorai ugyanabba az irányba mutatnak – a hitetlenség földjére vándorolni, téríteni, és a hitetleneket leigázni. Az eredeti hidzsra célja a jatribi (medinai) muszlim közösség erősítése volt azért, hogy Mohamednek elégséges katonai ereje legyen a mekkaiak legyőzésére.

Miután ez a cél megvalósult, a vándorlás már nem volt annyira hangsúlyos egészen a nagy közel-keleti és észak-afrikai dzsihád-hódításig, és az ott korábban elterjedt keresztény, zoroasztriánus, zsidó és más kultúrák kiirtásáig.

'Illegális bevándorlók a Röszke melletti vasúti átjárónál, a magyar-szerb határon 2015. augusztus 25-én' (MTI) (Forrás: MTI / Ujvári Sándor)'Illegális bevándorlók a Röszke melletti vasúti átjárónál, a magyar-szerb határon 2015. augusztus 25-én' (MTI) (Forrás: MTI / Ujvári Sándor)

Ettől a ponttól a hidzsra újra elindult, ezúttal az egyik miszr-be, azaz katonai városba. Az ebből a korszakból származó hadísz verziók tisztán mutatják a migráció és az éppen folytatott dzsihád katonai szükségletei közötti kapcsolatot – mutatja be a korszakot Khalil Athamina, a Ramallahi Birzeit Egyetem történész professzora, aki részletesen írt a korai arab hódításról és a dimmik státuszáról publikációiban.

Migráció és politikai iszlám

A mostani történések is hasonlóak nemde? A dzsihád és a hidzsra összefügg, és folyamatosan történik amióta Mohamedet Mekkából kiutasították. Csupán az európai nemzetek tudták ezt feltartóztatni a 17. században tudományos és technológiai fölényükkel. Amíg a dzsihádot lándzsákkal, íjakkal és bárdokkal tudták folytatni, ez volt a közismert módja a káfirok megsemmisítésének. Amikor a szemtől-szembeni küzdelem nem túl sikeres, más utakat kell találni ugyanannak a célnak a megvalósításához.

Ma, amikor Európa teljes mértékben elvesztette saját identitását és képtelen beazonosítani

  • önmagát,
  • ellenségeit, és
  • a kettő közötti határvonalat,

a dzsihád eszköze ismét a hidzsra, vagyis a szent vándorlás.

Az identitászavar egy hatalmas szívóhatást hoz létre, amely meghívja az iszlámot ürességébe és tévelygésébe.

Csakúgy, mint a korai középkorban, egyedülálló férfiak nagyszámú és fegyelmezetlen tömege szakad el otthonról csoportokban, hogy letelepedjenek.

Ennek a hidzsrának a célpontja a mi időnk miszr-e, azaz a muszlim gettója, amely az aktuális időszak dzsihádjának végrehajtásához a legkedvezőbb helyre települ. A 7. században ez kiterjedt síkságra helyeződött, ahol az arab könnyűlovasság a leghatékonyabban tudott fellépni a káfir hadseregek ellen.

Ma ott találhatók, ahol a modern dzsihád a legeredményesebben kivitelezhető, a nagyvárosok puha célpontjai körül. Ezek a „no-go zónák” hasonló célokkal működnek – megelőzni az alacsonyabb rendű káfirokkal való keveredést, érvényre juttatni a saríát, és előkészülni a jövőbeni támadásokra, hódításokra, mint ahogyan a molenbeek-i támadók is teljes biztonságban tervezték meg a környék elleni tevékenységüket.

A történelem azt is megtanítja nekünk, hogy a káfir többség felé kinyilvánított viszonylag békés és elnéző magatartás gyorsan semmivé foszlik, amikor a muszlimok és a káfirok számaránya megváltozik.

Ha így folytatódik a bevándorlás, ahogy napjainkban tapasztaljuk, könnyen eshetünk ismét abba a csapdába, hogy a történelmet nem ismerve saját kardunkba dőlünk. A probléma ugyan jelenleg főleg a Nyugatot foglalkoztathatná, ám ne legyen semmi kétségünk afelől, hogy az ottani történések-vagy egy esetleges kényszerbetelepítés -ránk, magyarokra vagy V4-re ne lenne hatással.

*Jelen a cikk a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja magyar kutatójának munkája alapján készült. Az eredeti tanulmány angolul is olvasható a Center for the Study of Political Islam blogján.

Ge. Á.

További cikkek

Embercsempészt fogtak Csehbányán
Embercsempészt fogtak Csehbányán
Futásnak eredt a 20 éves német férfi, de a járőrök gyorsabbak voltak.
Húsz migránst szállított kisteherautójával a fiatal gyanúsított
Húsz migránst szállított kisteherautójával a fiatal gyanúsított
A csempészett személy sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntette miatt letartóztatását indítványozta a Pápai Járási Ügyészség annak a 19 éves olasz állampolgárságú férfinak, aki 2022. május 16-án húsz illegális határátlépőt akart egy furgonban Ausztriába juttatni.
Georg Spöttle a migránsválság 7 évéről, az európai migrációkezelés 7 éves eredménytelenségéről
Georg Spöttle a migránsválság 7 évéről, az európai migrációkezelés 7 éves eredménytelenségéről
Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő tartott előadást Veszprémben, amelyen érintette az ismét fokozódó migránsválságot és a háttérben meghúzódó folyamatokat, valamint első kézből adott betekintést az ezer sebből vérző németországi társadalom mindennapjaiba.
20 illegális bevándorló és 1 embercsempész rendőrkézen
20 illegális bevándorló és 1 embercsempész rendőrkézen
A rendőrök a 8-as számú főúton, Városlőd külterületén fogták el őket.
Baleset vezetett 31 illegális bevándorló elfogásához Veszprém megyében
Baleset vezetett 31 illegális bevándorló elfogásához Veszprém megyében
Harmincegy illegális bevándorló elfogásához vezetett egy baleset, amely a 834-es számú úton, a pápadereskei kereszteződésben történt. Az embercsempészt nagy erőkkel keresik - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerda délelőtt.