Megyénkben július elseje óta a katasztrófavédelem szervezi és látja el a kéményseprési szolgáltatást.
Nem véletlen, hogy a VKSZ Zrt. sem ragaszkodott a területhez: a szeptemberi Közgyűlésen tárgyalták a szolgáltató 2015-ös beszámolóját a kéményseprési szolgáltatással kapcsolatban, és a Polhammer Kálmán hőszolgáltatási igazgató által jegyzett irat inkább tisztes helytállásról, és nem a szolgáltatás javára visszaforgatható hasznot termelő tevékenységről szól.
A társaság 2015-ben Veszprém megye területén 220 település közel 120.000 ingatlan 147.000 kéményének ellenőrzéséről, tisztításáról, kötelező műszaki felülvizsgálatáról gondoskodott, ezt a feladatot 45 fővel látta el.
Ez kevésnek bizonyult. „Társaságunk 2015. évben már teljes egészében nem tudott eleget tenni azon kéményseprő-ipari közszolgáltatási kötelezettségének, melyet a megbízó önkormányzattal kötött megállapodás alapján vállalt, melynek fő oka, hogy a többletlétszám felvételét nem tudtuk realizálni” – írta az igazgató. – „Az új feladatok miatt 8 fő munkavállalóval kellett volna bővíteni a létszámot. Figyelembe véve az elvándorlást, valamint az új feladatok miatti bővítést, 17 főt kellett volna felvenni a szükséges létszám eléréséhez.”
A létszámhiány mellett anyagilag sem volt egyszerű helyzetben a szolgáltató: a kéményseprési csoport adózás előtti eredménye a tárgyalt évben -66,8 millió forint volt. És ebben már benne van az a hatvanmilliós támogatás is, amit az önkormányzattól igényeltek. „Mivel a szolgáltatási díjak 2012. évi -10 % szinten maradtak, valamint a többlet feladatokra sem lehetett díjat megállapítani, ezért támogatás nélkül 2015. évben 127 M Ft negatív eredmény realizálódott volna, amely az előzetes tervnek megfelelő. Az eredmény-kimutatás egyéb bevételek soron szerepel az Önkormányzattól megigényelt 60 M Ft egy féléves költség-ellentételezésre kapott támogatás.”
Közben pedig nagy szükség van a kéményseprők munkájára, mert a beszámoló szerint megyénkben enyhén szólva sincsenek jó állapotban a kémények és berendezések.
Sok helyen hiányoznak vagy nem hozzáférhetők a kéménytartozékok (főleg az alsó tisztítóajtók); a kürtők, kéményfejek állaga nem megfelelő; a falon kívül szerelt fémkémények működési problémákkal terheltek; utólagos nyílászáró cseréből, hőszigetelésből, elszívó ventilátor felszerelésből fakadó légellátási problémák jelentkeznek nyílt égésterű tüzelőberendezések esetében; több problémát okoznak a gyűjtő kémények (szabálytalan rákötések, felső tisztítási lehetőségek nem hozzáférhetőek, járatainak, belső felületeinek állapota, némely helyen a keresztmetszetének mérete); a zárt égésterű tüzelőberendezések esetében - főleg a gázos készülékek tartoznak ide – sok esetben nem kérik meg a használatba vételi engedélyt arra hivatkozva, hogy ezen készülékek égéstermék elvezetői nem tartoznak a közszolgáltatás körébe; a szilárd tüzelésű égéstermék-elvezetők esetében az ellenőrzés ciklusának – évi kétszeriről évi egyszerire – csökkentése megnövelte a kéménytüzek kialakulásának előfordulását.
Csúnya vége lehet, ha nem figyelünk a kéményünkre (fotó: langlovagok.hu)
A helyzetet súlyosbítják az engedély nélkül használt, a célra alkalmatlan kémények, a nem megfelelő tüzelőanyag és tüzelő berendezés használata. Ezeknek a problémáknak egyenes következménye a kémények dugulása és esetleg spontán kiégése, illetve indokolatlan mértékben növekszik a környezet szennyezettsége is.
Nyáron adtunk hírt arról, hogy a lakosság számára július elsejétől ingyenessé vált a kéményseprés, a feladatot azóta az állam látja el azokon a területeken, ahol azt az önkormányzat nem vállalja. A Belügyminisztérium akkori közleménye szerint „az átalakításra azért volt szükség, mert a kéményseprési díjak a feladatot ellátó magáncégek miatt a többszörösére növekedtek. Továbbá rendkívül nagy különbségek alakultak ki a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és árában, több megyében ellátási zavarok jelentkeztek, volt, ahol a kéményseprés olyan drága lett, hogy sokakat éppen ez riasztott el a rendszeres ellenőrzéstől. Akár a katasztrófavédelem, akár az önkormányzat végzi a szolgáltatást, az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban térítésmentes lesz az ellenőrzés.”
