Időnként előfordul, hogy minden próbálkozásunk ellenére az autónk nem indul el, és nem marad más mód arra, hogy haza – vagy épp a szervizbe – juttassuk, mint a vontatás. Ilyenkor a vontatott autó vezetője jellemzően elköveti azt a hibát, hogy menet közben bekapcsolja (bekapcsolva hagyja) a vészvillogót.
Pedig ez nemcsak a KRESZ-nek és a józan paraszti észnek mond ellent, hanem kifejezetten balesetveszélyes is.
A járművezető ebben a helyzetben valószínűleg arra gondol, hogy a vészvillogóval jelzi a mögötte haladóknak, hogy a megszokottnál lassabb haladásra kényszerül – ezt azonban az őt követőnek magától is észre kell vennie, aki nem tudja felmérni a többi autós sebességét, az inkább ne is üljön volán mögé.
A probléma az, hogy a vészvillogó használatakor mindkét oldali irányjelző lámpa villog, vagyis
a mögöttünk haladónak semmi sem jelzi a kanyarodási szándékot.
A váratlan sebesség- és irányváltás pedig ráfutásos balesethez vezethet (nyilván ezen a ponton a hátul haladó felelősségét is meg kell említenünk a követési távolságot illetően.) Nem tudni, hogy ez a mítosz hogyan alakult ki, de ha az autóstársaimnak szegezem a kérdést: kell-e vészvillogót kapcsolni vontatás közben, a többség igennel válaszol.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a KRESZ nem írja elő, sőt kifejezetten tiltja a vészvillogó működtetését ilyen helyzetben. A KRESZ 57. § (8). pontja kimondja:
"A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését - kivéve ha a járművet emelve vontatják - működtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott járművet is ki kell világítani."
Mivel az irányjelzőt meg a vészvillogót fizikai képtelenség egyszerre működtetni, a KRESZ pedig az irányjelző használatát előírja, ebből következik, hogy a vészvillogót tilos üzemeltetni.
A vontatással kapcsolatban érdemes még tudni, hogy a vontatott autóban csak a vezető tartózkodhat, és a vontatott jármű irányítása ugyanúgy jogosítványhoz kötött, mint az üzemképes autóé.
