Csütörtökön mutatta be új kiadványát Zircen az apátság könyvtárában az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK). A kötet egy középkori kódexrészlet, a Bestiarium Zircense hasonmását tartalmazza, amit több nyelvű fordítással és kiegészítő szöveggel láttak el.
Oroszlán és párduc (oszk.hu)
A latin nyelvű „zirci kézirat a 15. században készült, de a benne olvasható mű, a Bestiarium jóval korábban, a 12. században jött létre számos, még régebbi szöveg (...) felhasználásával. Ily módon a Bestiariumban hosszú évszázadok megfigyelései és mítoszai rakódtak egymásra, és őrződtek meg számunkra” – írja honlapján az OSZK. Az eredeti szöveg Angliában születhetett, onnan másolás útján, kódexről kódexre terjedtek el különféle változatai Európában.
„A zirci Bestiarium egy vaskos középkori könyv utolsó tizenhat oldalát alkotja. Kézzel írt és illusztrált lapjait oroszlánok, szirének, galambok, kígyók – emlősök, madarak, hüllők – valós és képzeletbeli lények rajzai népesítik be.”
Elefánt, ahogy Zircen elképzelték (oszk.hu)
Az eredeti kéziratról a kötet szerkesztője, dr. Boreczky Anna művészettörténész azt mondta, hogy az a hiedelmek és a valóság furcsa keverékéből állt össze, így a létező állatok mellett bemutat például sellőket és más mesebeli lényeket is. Boreczky hangsúlyozta, hogy a szöveget már eredetileg sem tudományos céllal hozták létre, az állatok fizikai és jellembéli leírásait prédikációk színesítésére használták fel, és így a morális üzenet felülírhatta a valóságot.
"A Bestiarium egymás után bemutatott élőlények sorozatára épül. Az egyes élőlényekről szóló szövegegységek rendszerint két részből állnak: egy leírásból, melyben a teremtmény jellegzetességeiről, viselkedéséről olvashatunk és egy moralizáló szakaszból, melyben az adott élőlény természetének követendő, vagy éppen elvetendő vonásai az Isten és az ördög, illetve az erényes és bűnös ember cselekedeteinek analógiájaként jelenik meg” – fogalmazott tanulmányában a művészettörténész.
Caladrius-madár és strucc (oszk.hu)
Az eleve moralizáló szándék mellett érdemes gondolni arra is, hogy abban a korban nagyon nehéz volt különbséget tenni a valóság és a hiedelmek között. Azok számára, akik egész életüket a saját falujukban, járásukban élték le, az egyszarvút épp annyira volt könnyű – vagy éppen nehéz – valóságosnak elfogadni, mint mondjuk a zsiráfot: mindkettőről hallhattak, de egyiket sem látták soha. Ez megmutatkozik a zirci Bestiarium rajzain is: azokat nem művészi igényességgel készítették el, és látszik rajtuk, hogy alkotójuk olyan állatokról készített illusztrációt, amit csak a szövegekből ismert. Így fordulhatott elő, hogy a hiénát például rovarként jelenítette meg.
A Zirci Ciszterci Apátság és az Országos Széchényi Könyvtár által közösen kiadott Bestiarium Zircense a középkori kódex életnagyságú másolata mellett tartalmazza a latin szöveg fordítását és Boreczky Anna tanulmányát is. A kötet beszerezhető az OSZK-tól vagy a Zirci Ciszterci Apátság ajándékboltjában.
