2019. június 26., szerda
János névnap

A Szent Korona keresztje egyenes volt, és Szulejmán kezében is járt

Az MTA 2012 júliusában megalakult „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport egy ismeretterjesztő filmben mutatta be eddigi eredményeit a Hangvilla közönségének szerda este.

A „Lendület” kutatócsoport azt a célt tűzte ki magának, hogy 1526-tól 1916-ig vizsgálja a Szent Korona és a koronázások históriáját. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film a legfontosabb felfedezési újdonságokat prezentálta, mely jó néhány korábbi elképzelést cáfolt meg a történelemmel kapcsolatban.

„Az iskolában mindenki úgy tanulja, hogy az a magyar uralkodó, akit Székesfehérváron az esztergomi érsek a Szent Koronával koronáz meg. Ehhez képest a magyar történelemben öt koronázási várost rekonstruált a kutatócsoport”- hívta fel a figyelmünket Pálffy Géza, a kutatócsoport vezetője. Szent Istvánt Esztergomban koronázták, utána Székesfehérvárra került a koronázási székhely, majd a 16. században Pozsonyba, a 17. században az elfeledett Sopronba (itt három uralkodót is koronáztak), a 18. század végétől pedig már Budán is tartottak koronázásokat. Ezen koronázások törvényesek, és legitimek voltak - mondta.

Nem csak az esztergomi érsek koronáz

A kutatásokból kiderült, hogy 1526-ban a nádor és az egyház már közösen koronázott. Ez akkor még kivételesnek számított, de 1587-ben Eszterházy Pálnak sikerült elérnie, hogy a világi elit első embere az érsekkel együtt helyezze az uralkodó fejére a koronát. Ez a szokás egészen 1916-ig így maradt.

A film a kutatócsoport által olyan újonnan felfedezett nemzeti kincsek mellett, mint az uralkodó cipője, bemutatta azt is, hogyan ábrázolták legkorábban a koronát, és a legkorábbi címeres országzászlót is. Ez 1618-ból, II. Ferdinánd koronázásából maradt fenn Pozsonyban.

Íme a legkorábbi olyan zászló, amelyen már a Szent Korona szerepel a címer fölött:

Tényleg megfordult Szulejmán kezében a Szent Korona, aminek keresztje valaha egyenes volt

A Bárány Krisztián és Bárány Dániel által rendezett filmből kiderült, hogy valóban járt 1529-ben Szulejmán kezében a korona, mint ahogy az is, hogy miként ferdült el annak eredetileg egyenes keresztje.

Erről valaki azt mondja, hogy mindig is ferde volt, merthogy úgy kapják a magyarok az áldást. De az elképzelés nem igaz. Egyértelműen kijelenthető, hogy a korona tetején lévő kereszt eredetileg egyenes volt. Az első ábrázolások a 16. század első feléig mind egyenesnek mutatják, viszont tudjuk, hogy 1784-ben, amikor II. József elvitte a bécsi kincstárba, akkor már leírták, hogy lötyögött, és eltolódott a kereszt, tehát valamikor a 17. század első fele és a 18. század közepe között ferdült el. A legvalószínűbb eset, amire van konkrét dokumentum, 1638 februárjában keletkezett.

Fenyvesi Ottó, Pálffy Géza és Bárány Krisztián. A vetítés után a közönséggel együtt beszélgettek a filmről és a kutatásról.Fenyvesi Ottó, Pálffy Géza és Bárány Krisztián. A vetítés után a közönséggel együtt beszélgettek a filmről és a kutatásról.

Eszerint elkeverték a koronaláda kulcsát, mielőtt II. Mária királyné koronaszertartása elkezdődött volna. Mivel nem nyílt ki a láda, fel kellett azt törni, és nem csak a kereszt, hanem a korona is megrongálódott.

A projekt nem áll meg

Pálffy Géza kérdésünkre elmondta, mivel a 2012-es indulás óta számos eredményt mutattak fel, folytathatják munkájukat. Eddig több mint tíz könyvet publikáltak, de még körülbelül húszat terveznek. Jövőre mutatják be magyarul azt a Révai Péter által a 17. században írt eredetileg latin nyelvű kötetet, mely a Szent Korona legkorábbi történetét mutatja be. „Az érdeklődők tehát számíthatnak arra, hogy sok újdonsággal ismerkedhetnek meg a jövőben”- mondta a „Lendület” csoport vezetője.