Nagyjából a leadben leírtakkal lehet összefoglalni a Vehir.hu-t és az Ecoport magazint is kiadó Bakony-Balaton Média Kft. által szervezet workshop lényegét, mely a munkáltató munkaerő-megtartásában való felelősségének témáját járta körül a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében péntek délelőtt.
Az iparban hatalmas probléma a munkaerőhiány. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a munkaerőpiacról keservesen megszerzett dolgozók felmondása mögött sokszor nem a fizetés, hanem a nem megfelelő bánásmód áll. Ezt alátámasztja, hogy sokan az első két hétben mondanak fel, pedig akkor még nem lehet az alacsony jövedelem a probléma. A megoldás egyik kulcsa a megfelelően kiválasztott és képzett termelési középvezetői réteg- hangzott el a felvezetőben, majd négy, a témában tapasztalt előadó mutatott rá a lehetséges megoldásokra.
Laczai Róbert, a szervezeti kompetenciafejlesztéssel és tanácsadással foglalkozó Exline Kft. vezetőfejlesztő munkatársa szerint ugyan mindenki tisztában van azon közhelyszerű megállapítással, miszerint nehéz munkaerőt találni, ám a probléma gyökerét nem feltétlenül a nem megfelelő fizetésben, hanem a bánásmódban és változtatásra való hajlandóságban látja.
„ A cégvezetők gyakran nem hajlandóak tudomást venni a munkaerő megtartásának problémájáról, és arról, hogy beismerjék: energiát kell befektetni a változáshoz. Az igazi verseny előny ma annál a cégnél van, amelyik egy olyan vállalati kultúrát és működést tud teremteni, amelyik a teljesítményt fókuszban tartva olyan bánásmódot tud nyújtani, ami kiemeli a céget a konkurenciából”- mondta.
Úgy látja, a megfelelő tesztekkel és képzésekkel kiválasztható és toborozható az a középvezetői réteg, amelyik az egyik legfontosabb pozíció ma egy cég életében. Ők azok, akik napi kapcsolatban vannak a dolgozókkal és a felső-vezetéssel, ezért kulcsfontosságú rájuk időt és pénzt fordítani. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy mivel egy tanulási folyamatról van szó, a képzések utáni elvárt viselkedésváltozás 2-3 évbe is beletelhet.
Újváry András, az Exline Kft. ügyvezetője ismertette: nem reprezentatív felméréseikből kiderült, hogy a vezetők csupán 6%-a az, akit alacsony stressz ér munkája során, 34%-ra tehető azok száma, akiket átlagos, és 22% az, aki kifejezetten magas stresszel él együtt. A legmegdöbbentőbb azonban a tény, hogy a legtöbben- ez a kitöltők 38%-a, - azon vezetők vannak, akik extrém magas stressznek vannak kitéve életük során. „Utóbbiaknál borítékolható a kiégés”- jegyezte meg. „Ha nincs jó mentális állapotban egy középvezető, az az egész cégre kihathat. Ha a cégek nem fektetnek pénzt az olyan megoldásokba, mint például a szupervízió, rövidtávon lehet, hogy spórolnak, de hosszútávon problémákba ütköznek.”
Stresszoldó megoldás lehet az úgynevezett zeneterápia is, amelynek részleteiről Mártony Zsuzsanna zeneterapeuta beszélt. Az egyéni és csoportos foglalkozásokon a zene által kiváltott inspirációval dolgoznak, sőt, különböző művészeti ágakat is ötvöznek: zenehallgatás közbeni rajzolást, vagy zenélést különböző hangszerekkel- mondta. „Mivel egy vállalkozónak vagy középvezetőnek amellett, hogy a felettesei és beosztottjai felé is meg kell felelni, a családra is időt kell fordítania. Egy férfinak fontos például, hogy otthon apaként is meg tudja állni a helyét. Ha az ember nem fordít energiát a mentális életére, hamar elveszítheti magát”- hangsúlyozta.
Barabás Tamás, a pályázatíró ProjectMine Kft. cég ügyvezetője a GINOP 6.1.5 nevű pályázatról beszélt, mely a nagyvállalatok munkahelyi képzését támogatja. A 10 milliárd forintos keretösszegre azon cégek pályázhatnak, akik önerőből eddig is rendszeresen szerveztek képzéseket munkatársaiknak, vezető beosztású kollégáiknak, és most szeretnék, ha ezeket a költségeket uniós forrásból fedezhetnék. Rajtuk kívül azok is a nagyvállalatok is pályázhatnak, akiknek a költségvetésébe eddig nem fért bele a rendszeres képzés, de szeretnék ők is munkatársaik szakmai tudását, nyelvismeretét, vezetői kompetenciáit fejleszteni, és képzésekkel, tréningekkel erősíteni a csapatot, növelni a lojalitást, az együttműködést.