Magyarország sikere Európa sikere is
Magyarország vitája részben Brüsszellel, részben egy amerikai spekulánssal áll fenn. A méltányosság nem ország méret függvénye – mondta, hozzátéve, azért utazott az unió fővárosába, hogy megvédje Magyarországot.
Emlékeztetett: 2010-ben Magyarország gazdaságilag Görögország szintjén állt, de azóta visszafizette az IMF-kölcsönt, a teljes foglalkoztatottság határán áll, csökken az államadósság, a gazdasági növekedés 4 százalék környékén van. Magyarország sikere egyben Európa sikere is, és az Európai Uniónak szüksége van manapság sikerekre – hangsúlyozta.
Felidézte: az elmúlt évek konfliktusait igyekezte párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni. A kormányfő hangsúlyozta, az elmúlt években számos vitás ügyet sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés kérdésében.
Alaptalan a CEU-vád
Az egyik jelenlegi vitás kérdés a CEU ügye. A kormányfő szerint elterjedt az a hír, hogy Magyarországon törvénnyel bezárták Soros György egyetemét. Ez a vád alaptalan, ezt elismerte a CEU rektora is hallgatóinak küldött levelében – idézte fel.
A valóság ugyanis az, hogy a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást.
A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet. Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.
Megkérdőjelezhetetlen az elkötelezettség
Orbán szerint a másik vitás kérdés Brüsszelben a magyarországi nemzeti konzultáció. Világossá tette ugyanakkor: Magyarország és a magyar kormány elkötelezettsége az EU irányába nem megkérdőjelezhető. Ezért ért egyet maradéktalanul a nem rég elfogadott római nyilatkozattal és az Európai Néppárt máltai nyilatkozatával.
Magyarország ugyanakkor számos dologgal elégedetlen, ami az EU-ban zajlik, ezért meg szeretné azt reformálni – folytatta. Szerinte Magyarország éppen a konzultációnak köszönheti eredményeit. A konzultáción lévő kérdések viszont ellentétesek az Európai Bizottság álláspontjával. “Hogy kivel élünk együtt, az csakis a magyar állampolgárok döntése lehet”, még akkor is, ha Soros György és az NGO-i évente 1 millió migránst akarnak Európába telepíteni. Ezt Magyarország elutasítja – nyomatékosította.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. Mellette Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b)
(MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)
Azzal sem ért egyet, hogy az energia árának hatósági megállapítását piaci alapú váltsa fel Magyarországon. Az adózásról és a közmunkáról is a magyar kormány akar dönteni – tette hozzá.
A harmadik vitás kérdés a nemzetközi szervezeteket érintő magyar szabályozás – mondta. Ez amerikai mintára készül, és nem tiltja, hogy folytathassák a tevékenységüket Magyarországon, de az anyagi helyzetüket átláthatóvá kell tenniük – emelte ki.
Kiemelte, hogy az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO) tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.
Nyílt vitát kért
Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével – hangsúlyozta. Elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.
Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.
Emlékeztetett: Magyarország az erős nemzetek Európájában hisz. Azt kérte az európai képviselőktől, hogy, ha ők másként is látják, akkor is nyílt vita keretében vitassák meg a problémákat. Arra kérte őket, mérjenek egyenlő mércével, csak így lehetnek mindannyian méltóak az európai névre.
A miniszterelnök úgy vélte, olyan unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát. A kormányfő felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel szemben, és – mint fogalmazott – mérjenek egyenlő mércével.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és Magyarországon magas az unió támogatottsága.
Téves és megtévesztő állításokról beszélt az EB-alelnök
Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért “szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.
A vita a felsőoktatási törvény módosításáról, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításáról, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételéről, valamint a médiapluralizmusról és az igazságszolgáltatás függetlenségéről szól.
Fidesz: "vajúdtak a hegyek és egeret szültek"
Az EB szóvivője Brüsszelben jelentette be, hogy hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).
A Fidesz egymondatos reagálását Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató jegyzi.
