A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre. Ez utóbbi ülésről Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket.
A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak. Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült.
A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta. Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.
A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz. Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok - angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett - csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett. A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni.
Közben globalizációellenes, szélsőbaloldali tüntetők gyújtogatásokkal, blokádokkal és egyéb erőszakos akciókkal igyekeznek megzavarni a tanácskozást és bejutni a résztvevők védelmében elzárt területekre. Hamburgi lapok értesülése szerint támadás érte annak a hotelnek a biztonsági személyzetét is, ahol Vlagyimir Putyin megszállt, Donald Trump felesége, Melania Trump pedig nem tudott részt venni az úgynevezett partnerprogram - a tárgyalófelek házastársának vagy partnerének szervezett program - első eseményén, mert nem volt megfelelő a biztonsági helyzet ahhoz, hogy elhagyja szállását. Andy Grote hamburgi belügyi szenátor - a tartományi kormány közbiztonsági ügyekért felelős tagja - kora délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a zavargások intenzitása a reggeli és délelőtti órákhoz képest csökkent. Az összecsapásokban legkevesebb 45 ember rendőr megsebesült, 15 tüntetőt őrizetbe vettek.
A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak G20 csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka. Az informális egyeztető fórumként működő csoport állásfoglalásai így irányadóak az egész nemzetközi közösségnek.
A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.
Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
