Elsősorban a folyékony nedűkön és a melódiákon túl, merthogy az már evidencia, hogy a VeszprémFest hivatalos rendezvényén minőségi borokat (illetve esetenként kézműves sört, pálinkát és alkoholmentes italokat) töltenek a poharunkba, a háttérben pedig kellemes muzsika szól. Utóbbi esetében azért külön is jár a dicséret, hiszen egyre sokszínűbb a zenei felhozatal: az idén a könnyedebb jazz, a funky, a soul és a blues dallamok mellett elektronikus és poposabb jegyek is helyet kaptak a Rozé Rizling Jazz Napok zenei színpadán.
S hogy mi az, amit mindezeken felül kifejezetten szerettünk a fesztiválon? Íme, az ötös toplistánk:
1. A Városháza előtti lounge részleg: A tavaly debütált tér valószínűleg az egyik legjobb dolog, ami valaha történhetett a Rozé Rizling Jazz Napok életében. A food truckokkal, viccesen Ittasellátó címet kapott csónakokkal, homokozóval körbevett kreatív ülőalkalmatosságok, és a háttérben festett rajzok fényében pompázó Városháza és Tűztorony képe már önmagában is remek látványként szolgált, letelepedve pedig úgy érezhettük, mintha valami kellemes szigetre eveztünk volna, ahol egy kis háttérmuzsika mellett, a babzsákokon és nyugágyakban heverészve kis túlzással akár világmegváltó beszélgetéseket is folytathattunk.
2. A ZeroGravity függőszékei: Részben az előző ponthoz kötődik e megfigyelésünk és élményünk is, hiszen a ZeroGravity függőszékei ugyancsak a lounge teraszon kaptak helyet. S ha már hely, a székek bizony nem sokszor árválkodtak üresen – gyerekek, kamaszok, húszasok-harmincasok, de még az idősebb korosztály is imádta őket. Nem csoda: szuperkényelmesek, és hintázásra, pörgésre, laza ejtőzésre egyaránt alkalmasak.
3. A hangulatvilágítás: Idén mintha egy kicsit még varázslatosabb lett volna a hangulat, és nem csak az elfogyasztott alkoholmennyiségnek volt köszönhető, hanem a környező fákra kiaggatott lampionoknak és a bódékat összefonó izzóknak is. Nem győztük fotózni őket!
4. Alacsony ittassági index: Ha már alkoholfogyasztásról van szó, meg kell említenünk azt a kulturáltságot, ami a fesztiválozók szórakozását jellemezte. Nyilván nem is olcsó, pancsolt szeszeket árultak a Rozén, amelyek mellett hamar megugrik az emberek véralkoholszintje, de azért ismeretes, hogy a fesztiválok általában a másnapi fejfájások melegágyai, a Rozé látogatói viszont úgy tűnik, ismerték a mértéket.
5. A gasztronómiai kínálat: Bár árak tekintetében a pénztárcánk talán jobban örülne, ha kevésbé kellene mélyen a zsebünkbe nyúlni egy-egy fogásért, kifejezetten ínycsiklandó étkek kapnak helyet a fesztiválon, amelyek igazi kulináris élményt jelentenek. A mi kedvenceink az olasz vidékeket idéző kenyérlángosok voltak, de az Artis csokoládéműhely és az Oliva étterem antipastijai is megértek egy misét.
+1: Az odafigyelés: Igazán szívmelengető volt, ahogy a stáb segítségére sietett a rendezvény alatt megsérült Rozérizling kutyusnak, aki azóta már jól van, az esetből tanulva pedig a szervezők jobban odafigyelnek a négylábúak behozatalára.
