Dick munkásságát egy séma jellemzi: az író fogott egy tételmondatot, problémát, és elvégzett egy irodalmi minőségű gondolatkísérletet a tézissel. Agymenései pedig annyira jól sikerültek, hogy a sci-fi irodalom nagyjai közé emelték őt, munkái pedig jelenleg reneszánszukat élik: több tévésorozat is készült belőlük, könyveit újra kiadják, ötleteivel pedig a moziban is találkozhatunk.
Egyik legnépszerűbb művéből, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényéből halála évében, 1982-ben készült mozifilm Szárnyas fejvadász (Blade Runner) címmel. A film erős stáblistával büszkélkedhetett: Ridley Scott rendezte, Vangelis szerezte a zenéjét, Harrison Ford volt a főszereplője – de ahhoz, hogy valódi kultmozivá váljon, kellett az az erkölcsi dilemma, amit Philip K. Dick zseniális regényében kifejtett. A történet központi kérdése, hogy mi választja el az embert a géptől, emberszámba kell-e venni egy biorobotot, vagy szabad-e rabszolgasorban tartani egy gépet, ha annak egyébként ugyanolyan érzései, vágyai és álmai vannak, mint nekünk?
A Szárnyas fejvadász folytatása épp most fut a mozikban, és bár zenéjében, látványában, hangulatában és mélységében is igyekszik visszaadni az eredeti filmet, 2017-ben az embereknek már nincs igényük arra, hogy egy film elgondolkodtassa őket. Ez látszik a nézettségi adatokon is, az első hétvége után csúnya bukásnak tűnik a Ryan Gosling és Harrison Ford főszereplésével készült darab.
Ez Dick népszerűségét azonban nem csökkenti. Jelenleg is fut az Amazonon az Ember a fellegvárban (The Man in the High Castle) című, alternatív valóságban játszódó sorozat, amelyben Philip K Dick azzal a gondolattal játszik el, hogy milyen lenne a világ, ha a második világháború fordítva végződik: Japán és a náci Németország legyőzi a szövetséges hatalmakat, és felosztja egymás közt az Egyesült Államokat. Dick agymenése nem is lehetne aktuálisabb: jelenleg az amerikai közélet egyik nagy vitája, hogy szabad-e náci önkényuralmi jelképeket használni, nyilvánosan náci elveket vallani? Az egyik legerősebb amerikai alapvetés, a szólás szabadsága és a történelmi tanulságok feszülnek egymásnak a vitában – azt hiszem, a lehető legjobbkor porolták le Dick 1962-ben írt regényét, hogy sorozatot faragjon belőle az Amazon.
Ráadásul nem ez az egyetlen, jelenleg is futó tévés széria, amit Philip K. Dick munkássága alapján készítettek! A brit Channel 4 ugyanis Electric Dreams címmel berendelt egy tízrészes antológia-sorozatot, amiben minden epizódban Dick másik regényét vagy novelláját dolgozzák fel. A sorozat első epizódját szeptember 17-én vetítették, október végéig összesen hat részt láthatunk, a fennmaradó négyet pedig 2018-ban sugározzák majd.
Mindeközben az író munkáit eredeti formájukban is kézbe vehetjük, az Agave ugyanis egymás után adja ki őket. Augusztus végén jelent meg például az 1964-ben írt A végső igazság, ami félelmetesen aktuális. A történet szerint zajlik a harmadik világháború, a bolygót lakhatatlanná bombázták atommal, az emberiség föld alatti tartályokban várja a megváltást és gyártja a robotokat, amik vég nélkül vívják a pusztító harcokat a felszínen. Csakhogy az egész ordas nagy kamu. A világ elitje viszonylag hamar lezárta a háborút, a nyugati demokráciák és a szovjetek vezetői pedig megállapodtak abban, hogy a népet propagandavideókkal etetve a föld alatt tartják, a világot pedig egymás közt felosztva óriási birtokokat osztanak ki a klientúra tagjai között, hogy békében élhessenek luxuskörülmények között. Philip K. Dick több mint ötven évvel ezelőtt tűéles képet rajzolt a propaganda – vagy ahogy ma hívjuk, a fake news – lélektanáról, a politikai ármánykodásról és a társadalmi elnyomásról.
