Ha van valami, amiben 2017-ben az emberek nagy többsége egyetért, az az idő, jobban mondva annak hiánya: soha nem elég, mindig több kellene belőle, hogy ne érezzük úgy, folyamatos csúszásban és állandó őrlőmalomban vagyunk, ahol a teendők a fejünkre nőnek, képtelenek vagyunk megélni a pillanatokat és valami mindig csorbát szenved.
A problémát a szakemberek, és ha cinikusak akarunk lenni, az „üzletemberek” is érzékelik, és az idővel kapcsolatos nehézségeink megoldására lassan ugyanúgy egy egész ipar épül rá, mint a boldogságra: tudatos időkezelésre tanító coachok jelentkeznek be lépten-nyomon, mindfulness tréningeken vehetünk részt, kismillió app közül válogathatunk és mindenféle kreatív formában újra reneszánszát éli a naplózás. Ha félretesszük a fenntartásainkat, akkor persze be kell vallanunk, hogy a fentieknek van létjogosultsága, és sajnos vagy nem sajnos, többségünk segítségre szorul abban, hogyan zsonglőrködjön minél jobban az idejével.
Lényegében erre épül rá a bullet journal is, amely külföldön már hatalmas népszerűségnek örvend, de kezdi idehaza is meghódítani a civil média és a képmegosztó oldalak platformjait. Hogy utóbbi gondolat hogyan jön ide, azt majd később elmagyarázom, de lássuk előbb, mi fán terem az egyelőre csak angol terminussal emlegetett bullet journal.
A bullet journal dióhéjban egy személyre szabható naptárrendszer, amelyet Ryder Caroll New York-i grafikus fejlesztett ki, és tulajdonképpen egy napló, egy teendőlista és egy naptár szerelemgyerekeként írható le. A hagyományos határidőnaplókkal szemben ezt mi készítjük el, és egy-két előre összeállított oldalon kívül úgy alakíthatjuk, ahogy nekünk tetszik, így sosem leszünk helyszűkében vagy bővében, ha zsúfoltabb napról vagy szabadságról van szó.
A napló gerincét a gyorsan, pár szóban lejegyzett gondolatok és az ún. bulletek, vagyis a felsorolásjelzések adják: külön jelzéseket kapnak az események (pl. egy üres karika), az elvégzendő és elvégzett feladatok, az elhalasztott teendők és az egyéb gondolatok. A klasszikus journal egy a jelzések magyarázataként szolgáló kulccsal és egy tartalomjegyzékkel indít, amely folyamatosan bővül a szerint, milyen oldalakat adunk hozzá a naplóhoz. Ezután következnek a dátumfüggő listák: a jövőtervező az egyes hónapokban esedékes események, határidők listázására szolgál, a havi oldalak a hónap terveit, teendőit tartalmazzák, míg a napi oldalakra az aznapi események, feladatok, ötletek, pozitív élmények kerülnek. Ezen felül helyet kaphatnak tematikus gyűjtemények is például a felkeresendő úti célokról, a megnézendő filmekről vagy egy hobbival kapcsolatos ötletekről.
Mindezek alapján persze felvetődhet, mégis hogyan segít a bullet journal időmilliomossá válni, és egyébként is minek pepecselni vele, ha ott a Google Calendar? Jolly Joker válasz nincs, csupán annyi, hogy mindenkihez más passzol. Van, akinek az Eisenhower-féle sürgős-fontos mátrix jön be, másnak az, ha 15 percekre vetítve leírja a napját, így kiszűrve az időrabló tevékenységeket, megint más pedig inkább a kreatívabb módszerekhez nyúl. Abban mindenesetre általában egyetértenek a szakemberek, hogy jóval hatékonyabban valósítjuk meg a terveinket, ha leírjuk őket, mintha csak a fejünkben keringenek. Ha folyamatosan a szemünk előtt vannak, egyszerűen arra sarkallnak, hogy mihamarabb letegyünk róluk, és az álmaink elérésében is motiváló, ha ténylegesen van egy lista, amin kipipálhatjuk a tételeket.
De a motiváltság nem csak az elvégzendő feladatok szintjén jelenhet meg. Mivel a bullet journal testreszabható, azt is lejegyezhetjük, mi az, amit aznap megtettünk. Lehet, hogy ez nem fedi le azokat a teendőket, amiket célokként tűztünk ki, mégis azt érezteti velünk, hogy haladtunk, nem volt elfecsérelt a nap, és ettől végső soron nő az önbizalmunk, lendületre kaphatunk és hosszú távon előrébb juthatunk, mintha csak az előttünk tornyosuló problémákon búslakodnánk.
Ugyanez érvényes lehet a random lefirkantott pozitív gondolatokra is. Az emlékezet szelektív, és amikor sok stressz ér minket, hajlamosak vagyunk mindent sötéten megítélni, elfeledkezve közben az apró örömökről. Márpedig a jókedvünk és a hatékonyságunk között megint csak összefüggés van.
Elvégre gyakran nem arról van szó, hogy túl kevés az időnk, egyszerűen csak rosszul kezeljük, a bullet journal pedig ennek felülírásán, az életünk rendszerezésében próbál segítséget nyújtani, egy kicsit meglovagolva a nosztalgiára és az art journalokra épülő trendet is. Aki szeretné, kidekorálhatja és egészen művészi szintre is emelheti a naplóját, és sokak számára éppen ez jelenti a valódi vonzerőt Caroll ötletében: Pinteresten tömkelegével találni ilyen naplókról készült fotókat. Persze a csillogó mázon érdemes túllátni és a lényegre koncentrálni, különben az egésszel csak odajutunk, mint a Facebook és az Instagram csodafotóinak görgetésével.