Hogyan kezdtél el lakberendezéssel foglalkozni?
Igazából szerelem, szenvedély volt, mindig is érdekelt a rajz, a színek, a formák. Először hobbiszinten jártam kiállításokra, rendezgettem a saját albérletemet. Beiratkoztam egy lakberendező iskolába, és egyre mélyebben megismertem a témát. Megtanultam méretarányos alaprajzot készíteni, később a számítógépes technikákat is, ami nagyon meggyorsítja a folyamatot. Egyre fontosabbá vált ez számomra, ezért kezdtem el blogot is írni, nagyon sok mondanivaló van ebben a munkában, és nagyon lehet inspirálni az embereket.
Mindig azt éreztem, hogy az a legfontosabb, akkor élhető egy otthon, ha jó érzés ott lenni. Az otthon a személyiségünk kiterjesztése, ha ott nincs valami rendben, akkor bennünk sem lesz, illetve ez egy oda-vissza hatás, ha ott jól érezzük magunkat, akkor feltöltődünk.
Mi a lakberendezés alapja, a kiindulópont egy ötletadásnál, kérésnél?
Általában a megrendelőnél ott van a szándék, hogy jobbá tegye a környezetét, és éppen felújítás előtt áll, amikor megkeres. Az együttműködésnek több szintje lehet, de már egy 1-2 órás beszélgetéssel is meg lehet adni a kiindulópontokat, hol érdemes elkezdeni. Van, aki a színekkel és formákkal akad el, a tereket el tudja képzelni, csak azt nem, hogy milyen stílusú legyen a lakása. Sokan összepárosítanak díszkőburkolatokat különböző tapétákkal, és kiderül, hogy nem tetszik a végeredmény, elakadnak, egy ilyet meg lehet spórolni, ha már az elején lakberendezőhöz fordulnak.
Én úgy képzelem a lakberendezést, hogy van egy része, ami tanulható, a másik része pedig ihlet, inspiráció alapján működik. Ez tényleg így van?
Valóban, a szakmai ismereteken túl nagyon fontos ráérezni a másik emberre, hogy ő mit akar, és adott esetben lehet, hogy valaki a trendekhez ragaszkodik, de nem fogja magát jól érezni az otthonában. Rá kell érezni, hogy mi az, amit csak azért mond, mert szerinte másnál működik. Kicsit le kell ásni a lelkébe, és rájönni, hogy mi az, ami a személyes terébe jó lehet, és segítheti a mindennapok során. A másik része pedig inspiráció alapján működik. Először mindig megnézem a lakást, és ráhangolódok azok alapján, amiket beszélünk a megrendelővel, és akkor jön az ihlet, van, hogy az utcán meglátok valamit, ami tetszik, és beépítem a tervbe, de tudatosan is működik, ha elkezdek keresni hangulatokat, a végén pedig összeáll egésszé. Fontos, hogy a terv megvalósítható legyen. Ha megvan a koncepció, akkor ahhoz el kell kezdeni beszerezni a dolgokat, az külön kutatómunka.
Milyen korosztály fordul hozzád?
Változó, korábban az idősebbek, akiknek már felnőttek a gyerekeik, és úgy érzik, végre megérdemlik otthonuk felújítását. Újabban pedig sok a fiatal, aki már egy ideje dolgozik, és tudatosan tervezi az életét, illetve különböző élethelyzeteknél mint építkezés, költözés, vagy, ha változás van, például családbővülés.
Mi a te kedvenc részed ebben a munkában?
Az inspiráció. Az, hogy kitalálhatom az alapokat, egy vezérmotívumot, miközben a megrendelőre koncentrálok.
Mik az aktualitások? Mi az, amit sokan kérnek?
Az egybenyitott, többfunkciós terek iránt egyre nagyobb az igény. A konyha kicsit háttérbe szorul, az embereket mégis összehozza, hogy egy térben van a konyha és a nappali. A minimalizálás, a modernizálás jellemző most, sokan szeretnének frissítést a lakásban, világosabbá, letisztultabbá tenni azt. Egyre inkább rádöbbenünk, hogy minél több tárgy van a lakásban, annál inkább elveszik a figyelem, az energia, és jobban ki tudunk kapcsolódni, ha kevés van, de az minőségi.
Fontos az újrahasznosítás, a saját készítésű dolgok. Nagy divat a feliratok kézzel való írása, a motivációs idézetek, amiket mi magunk is el tudunk készíteni. Nagyon elterjedt a saját kezű bútorfestés, díszítőtechnikák, ami egy örömteli kreatív tevékenység egyrészt, másrészt, magunk alkothatunk meg egy teljes enteriőrt a vágyott stílusban.
A nagy monstrum bútorok helyett inkább a variálhatóság van jelen, az életünk is olyan kiszámíthatatlan, annyi változás van, így jó, ha a bútorok is mozgathatók.
Vannak uralkodó színek?
Most minden divat, ez szerintem személyiségfüggő, hogy ki milyen stílusirányzathoz érzi közel magát. Alapvetően a világos színek uralkodnak: a bézs, a fehér, a fa, a természetes fa, az ezüst, a bronz, a glamour. A zöld, a növények, a természet örök téma. A hölgyek szeretik a nőiesebb, romantikus, kényelmes, kuckós megoldásokat, modernebb változatban. A loft, az ipari stílus, a téglaburkolat főleg a fiataloknál kedvelt. Összességében a színekkel óvatosan bánnak az emberek, s inkább naturális színvilágot akarnak.
Milyen anyagokkal dolgozol, mik a kedvenceid?
A kőhatás, a rusztikus felületek, a fahatású járólap, kőburkolat, csempe eléggé jellemző mostanában. A textilekben a fényesebb, csillogóbb fordul elő.
Egyre többen keresik a természetességet, a környezettudatosság, az újrahasznosítás egyre fontosabb lett. A tömör fát, a fahatású parkettákat is nagyon szeretem, ahogy a textileket és a párnákat is, mert gyorsan lehet nagy hangulat- és stílusváltozásokat elérni velük.
Mi volt az eddig legextrémebb kérés?
A panziótól a fodrászüzletig volt már megkeresés. Volt egy iroda, ahol 12 ember dolgozik együtt, s az volt a cégvezető kérése, hogy minden embert kérdezzek meg, mi lenne az igénye, az alapján kialakult egy koncepció, hogy mire vágynak, ezek alapján tudtam egy olyan tervet megvalósítani, ami mindenkinek tetszett.
Volt, hogy extrém kicsi térrel kellett dolgozni, és kihozni a maximumot?
Igen, egy 20 négyzetméteres legénylakásban kellett a legjobb megoldásokat megtalálni. Ott mindent egyben kellett látni, a konyha volt a legkevésbé fontos, a fürdőszoba, a sok szekrény, a kihúzható kanapé viszont annál fontosabb.
Mennyire elfogadóak az emberek? Mennyire fogadják el a tanácsokat?
Fontos, hogy meglegyen a bizalom, attól kezdve nyitottak. Néha egy-két dologban az eredeti elképzelésekhez képest kompromisszumot kell kötni a megvalósíthatóság és élhetőség érdekében, ilyenkor különösen lényeges az őszinte kommunikáció és jó együttműködés.
Ha valahova belépsz, rögtön érzed a hely energiáját, a diszharmóniát?
Igen. Volt olyan, hogy egy lakásban színtanácsadást kértek, de a bútorok is nagy kesze-kuszaságot mutattak, magas és alacsony szekrények váltakoztak, nem volt egy nyugodt sarok az egész lakásban. Ilyen esetekben próbálok tanácsot adni, hogyan lehet jobb megoldást találni. Mindig ösztönösen figyelek a berendezésre, még egy étterem mellékhelyiségébe sem tudok úgy bemenni, hogy ne nézzem meg a csempét, az anyagokat, a kivitelezést.
Milyen egy ideális otthon?
Egy ideális otthonban jól érzi magát az ember. Fontos, hogy meglegyen „a de jó otthon lenni” érzés. Mindenkinek más kell ehhez. Az otthon a feltöltődés helye kell, legyen, fontos, hogy ne legyenek benne zavaró dolgok.
Van, hogy egy otthon megbetegíthet minket?
Az egészséges életmód egyre inkább elterjedőben van, ennek megfelelően fontos, hogy a lakásunk tere is tiszta legyen és harmonikus.
Tudat alatt mindig olyan dolgokat választunk, amelyek kifejezik a belső hozzáállásunkat. Önmagában a lakásunk nem betegíthet meg bennünket, én úgy gondolom inkább, hogy gyógyító tereket lehet létrehozni. Például figyeljünk arra, hogy a bútor sarka ne felénk nézzen, mert az rossz érzéssel tölt el. Sajnos nagy tendencia a fekete, a sötét keret, a lehangoló képek, amik jól mennek az ipari stílus színeihez, de érzésre nem lehet összehasonlítani egy vidámabb színű képpel.
Övezi valamilyen sztereotípia a lakberendezés tevékenységét?
Sokan úgy gondolják, hogy a lakberendezés kevesek privilégiuma, egy réteghez kötődik. Pedig valójában bárkinek, aki tudatosan és felkészülten áll hozzá otthona átalakításához, komoly segítséget nyújthat. A kivitelezési költségeket figyelembe véve könnyen belátható, hogy egy megfelelő szakmai terv birtokában sok kockázat, és utólagos javítás elkerülhető, amivel sok pénzt és energiát spórol meg a megbízó.
Mindenképp javaslom mindenkinek, hogy bátran kérdezzen, érdeklődjön lakberendezőnél. Az a legnagyobb öröm, amikor könnybe lábad a szeme a megrendelőnek, hogy „Pont ilyen otthonra vágytam!”
