2018. június 21., csütörtök
Alajos névnap

Lendületbe hozni a vidéket

A Modern Városok Program azzal az eséllyel kecsegtet, hogy a magyarországi városok is felzárkózzanak Európához. A veszprémiek külön kérése volt az állatkert megújítása- mondta a vehir.hu-nak adott interjúban Kósa Lajos, a fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter.

Mi volt a fő koncepciója a Modern Városok Programnak? Miért indították el?

A kormány, amikor elindította ezt a programot, a következő volt a célja: lendületbe hozni a vidéket és egy olyan fejlesztési pályára állítani azt a 6,5 millió magyar polgár által lakott térséget, ami azzal az eséllyel kecsegtet, hogy felzárkózzanak az európai országok szintjére. Munkahelyekben, szolgáltatásokban, életminőségben, elérhető lehetőségekben.

A program nagy előnye, hogy olyan 3500 milliárd forintot költünk el, melynek kétharmada hazai, míg csak egyharmada uniós forrás. A napnál is világosabb, hogy nem igaz, amit az ellenzék hangoztat, hogy ha az EU nem adna pénzt, Magyarország nem fejlődne. Itt van egy soha nem volt nagyságú vidékfejlesztési program, melyre a magyar gazdaság termeli meg a forrásokat. Még fontosabb az, hogy ha mi adjuk a forrást a hazai fejlesztésekre, pontosan arra adjuk, ami szerintünk a legfontosabb.

Az európai uniós források is jól jönnek, csak ott mindig Brüsszel mondja meg, hogy mire ad. Brüsszelből sokkal rosszabbul tudják kitalálni, hogy Veszprémnek valóban mire van szüksége, mint Veszprémben.

75 milliárd forintos a veszprémi program, amiből 11 milliárdot már kifizettünk a városnak. A veszprémiek egy sor olyan tervet fogalmaztak meg, amire egyébként az unió nem adott volna pénzt, így azt látom, hogy egy nagy lehetőség előtt áll a város és a környéke.

A környékbeli települések mit profitálhatnak a fejlesztésekből?

Az a tapasztalat, hogy egyes térségeket a központok fejlesztésén keresztül lehet a legjobban húzni. Például a majd megépülő Iparos park (Szakipark) az egyetemekkel (Pannon Egyetem, BME, MoMa) megvalósítandó Aranyosvölgyi Tudáspark mindegyik eleme messze túlmutat Veszprém határain. A szakiparkba bejövő termelő vállalatok a munkaerő nagy részét nem Veszprémből, hanem a környékbeli falvakból fogják toborozni. Szoros az együttműködés és az együttélés a megyei jogú városok és a környék települései között, ez Veszprém esetében sincs máshogy.

Igaz, hogy a polgármesterek határozták meg, hogy mire kértek fejlesztési pénzt, azonban volt-e a kormánynak elképzelése arról, hogy Veszprémnek miben kéne fejlődnie?

Az ipar és a szakképzés fejlesztésében teljesen egyértelmű volt, hogy egybe esnek az érdekek. A sportfejlesztésekben, a színházfelújításban, az útépítésekben, a kerékpáros úthálózatnál és a völgyhíd megépítésénél szintén. Érdekes, hogy az állatkert egy külön veszprémi kérés volt, amire a kormány azt mondta, hogy rendben,és ez egyben egy turisztikai attrakció fejlesztés is.

Itt nagy hagyománya van az állatkertnek, ami egyébként gyönyörű fekvésű, megkockáztatom, hogy Magyarország legszebb fekvésű állatkertje. Turisztikai látványosságot sokféleképpen lehet fejleszteni. Veszprémnek van vára, egy történelmi városmagja, de a polgármester konzultálva a veszprémiekkel azt mondta, hogy ezt fejlesszük, így erre adtunk pénzt.

Akkor ezek szerint nem mindenhol voltak közös pontok.

Ezek olyan dolgok, amiről lehet véleménye az embernek, de valószínűleg a veszprémiek jobban tudják, hogy melyik az az idegenforgalmi-turisztikai attrakció, amely igazán vonzza a látogatókat. Nem hiszem, hogy ezt Budapestről, vagy akár Debrecenből kellene megmondani. Ezzel azt szeretném mondani, hogy az európai programoknál muszáj elfogadni, hogy Brüsszel mire ad pénzt, akkor is, ha azt gondoljuk, hogy az butaság.

Az ember a személyes életében is így van ezzel. Ha valaki idejön egy zsák pénzzel, és neked azt mondja, csak teniszütőt lehet venni belőle, akkor teniszütőt kell venni, hiába nem kell az ütő, és teniszezni sem tudsz. Nem baj, gondolja az ember, majd lesz valahogy. Mi magyarok találékonyak vagyunk, de az európai uniós programnak az a hátránya, hogy Brüsszel dönti el, hogy mire ad pénzt, amivel gyakorlatilag az ő céljait valósítjuk meg. Itt mi termeljük meg a pénzt és a veszprémiek döntik el, hogy mire kell használni.

A Modern Városok Program 2022-ig tart. Milyen elvárásai és célkitűzései vannak a kormánynak?

Először is meg kellene valósítani az összes projektet. Az a cél, hogy érezhetően lendületbe hozzuk a magyar városokat, és ezen keresztül a magyar vidéket. Megjegyzem, nem teljesen reménytelen a dolog, mert a gazdasági növekedés önmagában húzza a vidéket. Ez a program csak még inkább katalizálja az egy egyébként is meglévő fejlődést.

Van-e terve a kormánynak arra, hogy a megyei jogú városok után a kisebb településeket, akár a falvakat fejlessze?

Van ilyen elképzelés, csak nem országos programként, hanem régiónként. A 23 nagyváros egyrészt kezelhető számú, másrészt a nagyvárosi lét hasonló érdekeket és cselekvési programokat szül. Kőszeg környéke és például Dél-Bihar nagyon különböznek egymástól. Jobb lenne régiónként kezelni ezt a kérdést, hisz a kisebb térségekben inkább hasonlóak az érdekek.