Számos tudományosan bizonyított előnye ellenére hazánkban még mindig gyerekcipőben jár a kétnyelvű gyermeknevelés. Leginkább csak olyan családokban láthatunk erre példát, ahol eltér a szülők anyanyelve, így lehetőség nyílik a kicsik számára a második nyelv elsajátítására is. Adódik a kérdés, érdemes-e belevágni a kétnyelvű gyermeknevelésbe úgy, hogy a szülő csak idegennyelvként, esetleg annak is csak kezdő szintjén ismeri az adott nyelvet. A folyamat mikéntjéről Győriné Farkas Ágota nyelvtanárral beszélgettünk, aki hiánypótló vállalkozásként baba-mama „angoloktatást” folytat Hajmáskéren.
– A gyermek négy-ötéves koráig nyitva áll egy ajtó, aminek segítségével szivacsként képes magába szívni a nyelveket. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, mert óriási előnyt jelenthet a későbbiekben, ha a gyermek már ebben a korban magába szívott egy idegen nyelvet. Még akkor is érdemes belevágni a kétnyelvű nevelésbe, ha szülő csak idegennyelvként ismeri az adott nyelvet, s esetleg nem tökéletes a kiejtése vagy hiányosak nyelvtani ismeretei – vallja Győriné Farkas Ágota, aki kiemelte, nyelvészeti kutatások azt bizonyítják, hogy semmilyen negatív hatása nincs a kétnyelvű gyermeknevelésnek. Éppen ellenkezőleg egy sor pozitív hatását bizonyították a kutatók: fejleszti a kognitív képességeket és figyelmi kontrollt. A kétnyelvű gyerekeknek jobb a problémamegoldó készsége és a metanyelvi funkcióik is gazdagabbak, az egynyelvű gyerekekhez viszonyítva.
Győriné Farkas Ágota, aki gyakorló nyelvtanárként nap mint nap azt tapasztalja, hogy az iskolai nyelvoktatás még mindig „mumus” a diákok körében. – Nehezen megy a szótanulás, a nyelvtan, mégis elvárják a teljesítményt, ami rossz érzést kelthet a diákban a nyelvtanulási folyamattal kapcsolatban. Ha a gyermek kiskorban, természetes közegében megismerkedik az idegen nyelvvel, akkor egy pozitív élményt tud majd társítani hozzá, így sokkal gördülékenyebben megy majd számára az iskolai nyelvtanulás. Ha csak annyit elérünk a babakori idegennyelvi foglalkozásokkal, hogy az iskolarendszerben nem sokként éri a kisdiákot az új ismeret, akkor már megérte a befektetés – állítja a nyelvtanár, aki arra buzdítja a szülőket, hogy akár kezdő angolosként is vágjanak bele kétnyelvű nevelésbe.
Nem árt azonban némi felkészülés, mielőtt belevágnánk a kalandba
A témakörben számos kutatás eredménye és módszertani tanácsok is elérhetőek magyar és angol nyelven egyaránt. Bán Annamária – Nevelj kétnyelvű gyereket! című könyve iránytűként szolgálhat az érdeklődők számára, de Győriné Farkas Ágota workshopokat is szervez a témakör népszerűsítésének, s a tévhitek eloszlatásának érdekében. Az előadások során szó esik a kétnyelvűség tudományos hátteréről, s a gyakorlati tapaszlatokról egyaránt. – A cél az lenne, hogy a kiskori nyelvtanulás éppúgy beépüljön a szülők teendői közé, mint a kicsik sportoltatása, mert olyan pluszhoz juthatnak ezzel a gyerekek, aminek gyümölcsét egy életen át élvezhetik – tette hozzá a szakember, aki vállalkozásával még mindig úttörőnek számít környékünkön.
– A gyerekekkel kiscsoportokban dolgozunk, ami leginkább egy közös játékból áll. Együtt énekelünk, mondókázunk vagy építőkockázunk. A lényeg, hogy itt szinte minden angol nyelven folyik. Ebben a programban aktívan részt vehetnek az anyukák is, akiknek lehetősége nyílik a nyelvi fejlődésre, de a szülők felnőttképzéséből is profitálhatnak a karon ülő bébik. A cél egy felnőttkorig tartó nyelvtanulási folyamat felépítése lenne, amely során szülők és gyermekek is lépcsőről lépcsőre ismerik meg az angol nyelv mélységeit – húzta alá.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy kedvtelésből, életszerű környezetben találkozzanak a csöppségek a számukra idegen nyelvvel. – Kiskorban nem szabad klasszikus nyelvoktatásként viszonyulni az új ismeret átadásához. Nem szabad erőltetni a foglalkozásokat vagy kikérdezni a gyereket az beérkező ingerekből, de kellő kreativitással érdemes becsempészni a mindennapi rutinba a második nyelv használatát. A kicsik rendkívül élvezik egyébként ezt a folyamatot. Tetszik nekik az új nyelv kiejtése, s bámulatos sebességgel fejlődnek foglalkozásról foglalkozásra. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindig csak gyermek életkori sajátosságainak megfelelő gyakorlatokat szabad használni – húzta alá Győriné Farkas Ágota, aki gyakorló anyukaként saját csemetéjével is belevágott is kétnyelvű nevelés szépségeinek felfedezésébe. Az angol nyelvű rajzfilmek is pozitív hatással lehetnek a nyelvi fejlődésre: a Peppa malaccsalád kalandjai például remek témákat ölelnek körül, s nyelvi szempontból is kiemelkedő minőségűek – tudtuk meg.