Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. december 5. Vilma
Veszprém
4°C
2024. december 5. Vilma
Veszprém
4°C

EKF: Tágítsuk ki az emberek horizontját! (1. rész)

2018. július 3. 4:00 // Forrás: Nyitókép: oddsocks.co.uk
Mi kell ahhoz, hogy Veszprém és a balatoni régió olyan nemzetközi figyelmet vívjon ki, mint a Garda-tó vagy Toszkána? Hogyan lehetne a kultúrát új közegbe helyezni és elérni, hogy a különböző nációkra ne ferde szemmel, hanem érdeklődve tekintsünk? Többek között ezekre is próbál választ adni Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázata, melynek továbbfejlesztéséről és részleteiről Mészáros Zoltánt, az EKF-et koordináló Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Debrecen és Győr mellett Veszprém jutott tovább az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat döntőjébe. A pályázóknak a második körben már egy jóval kidolgozottabb, részletes programcsomagot kell benyújtaniuk november 9-ig, amelyet aztán majd december 13-án prezentálnak a nemzetközi zsűri előtt.

– Mi az, amire a zsűri bírálata alapján nagyobb hangsúlyt kell fektetnetek a pályázatban?

– Három területen dolgozunk jelenleg: egyrészt felépítjük azt a szervezetet, amely győzelem esetén az egész régiót bevonva menedzselni képes a projektet. Ennek érdekében jött létre a Balatoni Korona Zrt.-ből – az üzletág megtartása mellett – a Veszprém-Balaton 2023 Zrt., ami az önkormányzatok révén már önmagában is regionális szervezetként működött. Emellett a polgármester vállalta, hogy szeptemberig több civil szervezetet is bevon a tagok közé – például az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületet, a Balatoni Kört, a Balatoni Szövetséget –, hogy még inkább az EKF célokat szolgálja, és megjelenjen a civil összefogás a szervezetben is.

Zajlik a művészeti tartalom és a koncepció fejlesztése is: minden korábban felvetett programelemet átnézünk, és részletesebben is kifejtjük őket. Néhány, a megvalósítás szempontjából kevésbé reális elemet viszont elengedtünk – igyekszünk csak azokat meghagyni, amelyek reálisak, fenntarthatóbbak, unikálisak és az EKF szempontjainak is megfelelnek. Más projekteknek (pl. Komp projekt, Szörnyek és Sellők Partija, városi- és regionális építészet tervei) pedig most keressük a gazdáját, arra vonatkozóan, hogy ki tudná menedzselni őket.

Fontos, hogy a kommunikációra is odafigyeljünk: szeretnénk a jelenleginél tudatosabb, proaktívabb kommunikációt elindítani, jobban felépíteni a Facebook oldalunkat, megjelenni a sajtóban, az internetes médiában, létrehozni egy Instagram oldalt, olyan aktivitásokat felmutatni, amivel láthatóbbá és érthetőbbé tehetjük a veszprémi és a kis falvak polgárai előtt is a pályázatot, és amivel be tudjuk vonni őket. Ez elengedhetetlen, mert a sikertelen pályázatok is pont azért buktak el, mert nem tudták megérinteni a helyieket. Aztán pedig fel kell készülni a prezentációra, hogy miként töltjük ki a rendelkezésre álló 45 percet, amit egy egyórás kérdezz-felelek követ. Korábban volt egy tízfős csapatunk, egyelőre még kérdéses, hogy ez változik-e és mi lesz a stratégia.

Emellett a prezentáció előtt várhatóan pár nappal a zsűri személyesen is meglátogatja a pályázó városokat, a nemzetközi tanácsadóink tapasztalata szerint pedig az egynapos látogatás alatt kialakult impressziójuk szintén döntő lehet. Nem túl szerencsés az időpont, hiszen a december abszolút off-season, jobb lett volna egy nyári látogatás, amikor az egész régió pezseg, körbevesz minket a gyönyörű zöld táj és egyértelműen érezhető, mitől olyan erős a Bakony-Balaton régió, kihívás lesz, de már készülünk rá.

A potenciál megvan ahhoz, hogy felnőjünk az olasz tóvidékek vonzerejéhez /Fotó: sweettravel.huA potenciál megvan ahhoz, hogy felnőjünk az olasz tóvidékek vonzerejéhez /Fotó: sweettravel.hu

– Az egyik fő célotok viszont éppen az, hogy egy olyan régió jöjjön létre, ami egész évben, nemzetközi szinten is érdekes. Mik ennek az alapfeltételei, hogyan kívánjátok ezt megvalósítani?

– Túlzás azt mondani, hogy a balatoni régió a magyar Toszkána, de van benne némi igazság. A hozzánk hasonló, tó és szőlő találkozására épülő ismert uniós márkákhoz képest, mint például a Garda-tó, a Boden-tó, viszont még alulértékelt a régió. Ahogy Jásdi István fogalmazott nemrég egy beszélgetésen, mi vagyunk most már a kellemes meglepetés, minden európai megmérettetésen felkapják ránk a fejüket, de néhány zászlóshajótól eltekintve még nem úgy látszódik a régió borászatot, gasztronómiát és kulturális értékeit tekintve sem, mint amit megérdemelne. Mi szeretnénk felemelni, és erre számos elem van a pályázatban.

A gasztronómiánál maradva, létezik egy ún. Európai Gasztronómiai Régió címe az uniónak, amire szeretnénk pályázni, és ami akár előszobája is lehetne 2023-nak. Így megmutathatnánk azokat a súlypontokat, amelyek az elmúlt években erőteljesen megváltoztak a street foodtól kezdve a még azért mindig fejlődés előtt álló strand büfé hálózaton, a borkultúrán át a minőségi és magyar gasztronómiáig. Most azon gondolkodunk, hogyan lehetne ezek mellé kulturális programokat tenni, a zenét, költészetet, irodalmat, színházat is bevonni.

Egy nemzetközi főzőnap a párbeszédet is elindíthatná /Fotó: valasz.huEgy nemzetközi főzőnap a párbeszédet is elindíthatná /Fotó: valasz.hu

– Korábban említetted, hogy a zsűri nagyon méltányolta, amiért a pályázatotokban hangsúlyosan megjelent az európai dimenzió, illetve olyan témákat is beemeltetek, mint a vallás, a vallásnélküliség, a nők helyzete, a kulturális sokszínűség, a nacionalizmus leküzdése. Ezek a gyakorlatban miként jelennének meg? Programok szintjén, jó példákat bemutatva, útmutatásként?

– Különböző programokat szerveznénk: nagyon sok érzékenyítő projekten gondolkodunk. Mondok egy példát! A Pannon Egyetemen közel 3-400 külföldi hallgató van, köztük nagyon sok ázsiai, afrikai országból. Felmerült egy ötlet, hogy szervezhetnénk egy olyan, az Óváros teret benépesítő napot, ahol minden náció kapna magának egy asztalt, és profi segítséggel megfőzhetné a saját ételét, amit aztán a város polgárai kóstolójeggyel megkóstolhatnának. Minden ország legsikeresebb exportcikke a gasztronómia, amivel remekül be lehetne mutatni a különböző kultúrákat, a sokszínűséget.

Ugyanezt meg lehetne csinálni a színháztól kezdve a képzőművészetig, hogy kinyissuk az emberek horizontját és megpróbáljuk ezt a sajnálatos módon a mások és a másság iránt egyre kevésbé toleránsabb világot európaibb irányba tolni. És ugyanezt a kis falvakban is meg lehetne valósítani. Felsőörsön például tartottak egy napot, ahol a településen ingatlannal rendelkező, de nem magyar gyökerű családok főztek, és sokaknak akkor derült ki, mennyi náció él ott. Egy-egy ilyen közösségi élmény a párbeszédet is elindíthatná. Megveszekedetten hiszek benne hogy „együtt enni, az együtt lenni is”.

Vigyük a kultúrát házhoz! /Fotó: twohumansliving.comVigyük a kultúrát házhoz! /Fotó: twohumansliving.com

– A pályázati anyagban a regionális együttműködés, a vidéki elszigeteltség leküzdése, a kreatívabb, kultúrára alapozó városi jövő megteremtése mellett fontos szerepet kap újszerű szemléletmódok felkutatása is. Elmagyaráznád, pontosan mit értetek ez alatt?

– Például a kulturális javak fogyasztásának újszerű megközelítését. Az EKF-program egyik fő célja, hogy olyanokat is bevonjunk a kultúrafogyasztók közé, akik tradicionálisan nem azok, és ledöntsük a falakat. Hagyományos módszerekkel ez nem fog működni, mert aki eddig nem érzett magában indíttatást arra, hogy egy kistelepülésről bejöjjön megnézni például a Petőfi Színház előadásait, vagy egy jazz koncertre eljönni, az nyilván ezután sem fog. Másrészt ezekben az esetekben tiszta logisztikai akadályok is vannak: Veszprém és a környező települések között alapvetően pici távolságok vannak, de ha az utolsó busz elmegy fél 11-kor, egy kapolcsi fiatal máris nem igen tud bejönni az Utcazenére.

Az újszerű megközelítés éppen az, hogy ezt megfordítjuk és exportáljuk a kulturális projekteket, elvisszük őket olyan emberekhez, akik egyébként nyitottak lennének rá, csak eddig bizonyos okokból nem tapasztalhatták meg ezeket az élményeket. Kvázi pakoljuk fel a bábszínházat, vagy egy mozit egy „vándorszekérre”, vagy 30 babzsákfotelt és egy vetítővásznat és vigyük el őket a szigligeti várromhoz, vagy húzzunk fel egy sátrat Nagyesztergáron a Mendelssohn Kamarazenekarnak.

(cikkünk folytatása holnap következik)

EKF
Bertalan Melinda
további cikkek
Filmbemutatón az EKF öröksége: a régió fejlődése és a közös jövő építése Európa Kulturális Fővárosa Filmbemutatón az EKF öröksége: a régió fejlődése és a közös jövő építése Veszprém és a Bakony-Balaton régió számára az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as cím elnyerése és megvalósítása mérföldkő volt, amely új lendületet adott a helyi közösségeknek és a kulturális életnek. Ezt a kiemelkedő évet és az általa elindított kezdeményezéseket egy átfogó dokumentumfilm örökítette meg, amelyet pénteken mutattak be elsőként a FOTON Audiovizuális Centrumban. A film és az azt követő panelbeszélgetés bemutatta, hogyan született meg az ötlet, milyen háttérmunka zajlott az események mögött, és milyen irányokban folytatódhatnak az EKF által elindított folyamatok. 2024. november 15. 23:25 A kezdeti bizonytalanság után valódi együttműködés jött létre – interjú Mike Friderikával, az EKF programfejlesztési igazgatójával interjú A kezdeti bizonytalanság után valódi együttműködés jött létre – interjú Mike Friderikával, az EKF programfejlesztési igazgatójával Dr. Mike Friderika nyolc éven át meghatározó szereplőként vett részt, már a kezdetektől, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programban, amely új alapokra helyezte Veszprém és a Bakony-Balaton régió kulturális életét. 2024. november 12. 17:26 Markovits Alíz: Ha egy város ismeri saját értékeit, sugárzik, ragyog Markovits Alíz: Ha egy város ismeri saját értékeit, sugárzik, ragyog Markovits Alíz, az Európa Kulturális Fővárosa program vezérigazgatója nemrégiben kapott Pro Urbe érdemérmet Veszprém város önkormányzatától. Kiemelkedő munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint a 2023-as év sikeressége, ennek pontos részleteiről őt kérdeztük. Markovits Alíz korábban már Kőszeg városában bizonyított, mára erős kötődése van Veszprém felé is, így lánya ősszel veszprémi gimnáziumban kezdi meg tanulmányait. Az EKF sikeréről, eredményeiről, a 2023-as év nehézségeiről kérdeztük a vezérigazgatót. 2024. szeptember 16. 12:47 Átadták a Gizella-díjakat Átadták a Gizella-díjakat Szombat este a hét megkoronázásaként a Gizella-díjak átadására is sor került. Idén Kellerné Egresi Zsuzsanna, Lugossy László, valamint a Zonta Club érdemelte ki az elismerést. 2024. május 11. 20:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.