2022. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

Civilek! Az EKF a tiétek, rólatok is szól (2. rész)

2018. július 4. 7:00
EKF
Az EKF pályázat csak akkor lehet sikeres, ha azt a régió minden szereplője magáénak érzi. Mészáros Zoltánnal készített interjúnk második felében a civil és a vállalati szféra bevonásáról, közösségi projektekről és a finanszírozásról is beszélgettünk. 2. rész

– Számos impozáns projekt terve felmerült a pályázatban, például egy projektirodaként, építészeti laboratóriumként és agytrösztként is működő „City-Arch Központ” vagy „A KOCKA – interaktív informatikai tudásközpont és kiállítótér”. Ezek megvalósításába, fenntartásába bevonnátok a civileket, ahogy az külföldön sok esetben már elterjedt hasonló ötleteknél?

– Abszolút. A pályázat egyik alapvető szempontja a fenntarthatóság és a civilek, a helyi művészek, vállalkozók bevonása – fontos, hogy a kezdetektől fogva ez vezesse a gondolkodást a projekteknél, és olyan maradandó projektek jöjjenek létre, amelyeket a helyiek magukénak éreznek és az önkormányzat nem rokkan bele a fenntartásukba. Már most több panelbeszélgetést folytatunk a civilekkel, nemrég Lovassys és Vetésis diákokkal töltöttünk egy fél napot, de egyetemistákkal is beszélgetünk arról, mostépp egy felmérés is zajlik a körükben, hogy mi hiányzik Veszprémből. A lista hosszú, de nagyon sok a hasonlóság. Az például jól látszik, hogy nagy szükség lenne egy olyan indoor helyre, ahol a nem szabadtéri időszakban is jól érzik magukat a fiatalok, a gyerekesek. Az is látszik ezen a hiánytérképen, hogy a vár a mostani formájában szinte csak szakrális látogatóhelyekkel bír és kizárólag a vallási turistáknak célpont, a szintén szubkultúrának számító kortárs művészetek iránt érdeklődőkön kívül a világi turistáknak nem vonzó. De ilyen folt a Haszkovó is, amit sokkal átélhetőbb, otthonosabb, barátságosabb, játékosabb, akár művészettel és kreativitással megtöltött, pozitív kisugárzású területté, egyfajta új játékos térré lehetne alakítani, hiszen egyébként sok ott a zöld felület. Erre már van egy konkrét építészeti tanulmány, de többfelé szükség lenne másfajta megközelítésű játszóterekre.

Ilyen nagy vonzereje csak a VeszprémFest idején volt a várnakIlyen nagy vonzereje csak a VeszprémFest idején volt a várnak

– Mindezek alapján mennyire alakítanátok át a jövő Veszprémét? Inkább közösség- és szemléletformálásban gondolkodtok vagy infrastruktúraépítésben?

– A szemlélet átalakítása mindig hosszasabb, nehezebb és olykor reménytelenebbnek tűnő feladat, az infrastruktúrát ebből a szempontból könnyebb, gyorsabb átalakítani, viszont ha van mögötte egy újfajta szemlélet, az segítheti ez elsőt, és eredményre vezethet. A mi 24 millió eurós kulturális költségvetési tervünkben egyébként konkrét infrastrukturális beruházás nem igen van, jobbára csak olyan, ami valamilyen közvetlen kulturális projekthez kötődik, ugyanakkor ötletelünk olyan infrastrukturális terveken is (pl. a VMK átalakítása), amelyek az EKF pályázatban nem szerepelnek, de a város, vagy a kormány már biztosított rájuk egy potenciális forrást. A hiányterületekkel mindenképpen fontos lenne foglalkozni, és akkor a nyugdíjasokról még nem is beszéltünk, holott a városban egy elég nagy, aktív és kulturálisan is érdekelt nyugdíjas réteg van, akiknél szintén akadnak hiányok. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de nekem például vesszőparipám egy főzőház létrehozása egy olyan nyitott házban, ahol összejöhetnek a baráti társaságok, ahol 10-20-30 fős egybekonyha-étkezős terek vannak, és főznek, beszélgetnek, kártyáznak, együtt vannak. Veszprém dán testvérvárosában, Gladsaxe-ban működik hasonló: a város felújított egy többemeletes házat, a rezsit fizette, a csoportok pedig takarították, használták a házat. Az üres helyek, elhagyott, sokszor lerobbant épületek kihasználásával Veszprémben is ki lehetne alakítani közösségi tereket minden célcsoportnak.

Új arculatot kaphatna a Dimitrov isÚj arculatot kaphatna a Dimitrov is

– Azért ezek a projektek még az újfajta gondolkodás mellett is komoly finanszírozást igényelnének, az EKF győzelem viszont nem jár pénzbeli jutalommal. Miből finanszírozná a régió, a város az elképzeléseket?

– Bár az EKF európai cím, az unió valóban nem finanszírozza a pályázatot – a költségeket jelentős részben az önkormányzat, illetve esetünkben az önkormányzatok, de legnagyobb részt a magyar kormány állja. Terveink szerint ennek 65%-a jönne az államtól, a pontos összeg csak a végső döntés után derülne majd ki. A másik két pályázó, Debrecen és Győr financiálisan erősebb, de ők sokkal nagyobb városok, mintegy 240, illetve 130 ezer lakosuk van, ezért náluk az állami szerepvállalás kisebb. Egy kicsit mi is csökkenteni fogjuk a számokat, de nem sokkal. Veszprém és a balatoni régió szponzorgyűjtő potenciálja viszont sokkal nagyobb, hiszen egy-egy nyári napon akár másfélmillió ember is megfordul itt, ezért én nem tartom irreálisnak, hogy az EKF költségvetésének 15-20%-a a vállalati szférából, szponzorációból származzon. Illetve akadnak még további részek: a jegybevétel, merchandising, valamint van néhány újszerű elképzelésünk, hogyan lehetne unortodox finanszírozási formákat, például az adó 1%-ot, vagy közösségi finanszírozást is bevonni.

Játékosság, újszerűség és civil összefogás lehet a kulcsJátékosság, újszerűség és civil összefogás lehet a kulcs

– Bár a cél egyértelműen az, hogy Veszprém nyerjen, ha mégsem így történne, mekkora részben valósulhatnának meg az előzetes tervek?

– Ez is egy elvárás az EKF-ben, így az előpályázat átszabásánál figyelünk rá, hogy tényleg olyan programcsomagokat hagyjunk bent, amelyek valóban megvalósulhatnak. Nyilván nem a milliárdos projektekre gondolok, de mivel Veszprém eddig is nagyon sok erőfeszítést tett a pályázatba és egy nagyon komoly összeget is tervez költeni rá, ezek, vagy egy részük valószínűleg EKF nélkül is megvalósulhatnak. Persze az a városon múlik, hogy adott esetben aztán ezzel mit kezd, de a hiányterületek, a közösségi terek pótlását semmiképpen sem odázhatjuk el.

Az interjú első része ITT olvasható.

EKF
Bertalan Melinda

További cikkek

Vasárnap kiderül, mi lesz az EKF hivatalos söre, de a névadást a veszprémiekre bízzák
Vasárnap kiderül, mi lesz az EKF hivatalos söre, de a névadást a veszprémiekre bízzák
Vasárnap lehull a lepel, vagy stílszerűen „tiszta sört öntenek a pohárba” ugyanis kiderül, melyik manufaktúra terméke lesz a jövőben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros hivatalos söre. Az Óváros piacon ezen a napon nem csak a bejelentés történik meg, számos program és a gasztronómiai kínálat is a sörkultúra körül fog forogni.
Egy hétig a táncosoké a főszerep Veszprémben
Egy hétig a táncosoké a főszerep Veszprémben
Hétfőn hivatalosan is megkezdődött A Tánc XXIV. Nemzetközi Kortárs Fesztiválja.
A Ruttner-ház felújítási folyamatába leshettek be az érdeklődők
A Ruttner-ház felújítási folyamatába leshettek be az érdeklődők
Ahogy a város lakóinak feltűnhetett, számos építkezés zajlik párhuzamosan, s hogy ne csak az átadás pillanatáról értesüljünk, az építkezés folyamatába is bepillantást nyerhettünk.
Értsük meg: a Balaton sokkal sérülékenyebb annál, hogy önzően használjuk
Értsük meg: a Balaton sokkal sérülékenyebb annál, hogy önzően használjuk
A szakemberek és a tó körül élők, azért felelősséget vállalók körében évek óta folynak beszélgetések a Balaton törékeny ökoszisztémájáról, amelyet ideje lenne figyelembe venni, amikor számolatlanul épülnek a nyaralók a parton, irtják a nádast vagy mesterségesen igyekeznek megnövelni a vízszintet. Az ökológiai kihívásokról szóló párbeszédhez most a VEB2023 EKF is csatlakozott a BALATORIUM nevű összművészeti és edukációs eseménysorozattal.
2022-ben ismét lesz Balatoni Borok Versenye
2022-ben ismét lesz Balatoni Borok Versenye
A Balatoni Borok Versenye 2021-ben új fejezethez érkezett: a Balatoni Szövetség megújult formában rendezte meg a Balaton borrégió egyik legrangosabb szakmai eseményét a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal együttműködésben. Idén az együttműködés folytatódik, hamarosan újra együtt kóstolhatóak a hat borvidék legjobb borai.