A Varga Tivadar Project könnyed, háttérbe olvadós zenéje után színpadra lépő Pankastic! az asztalra csapott. Persze csak könnyedén, nőiesen, hogy a bor azért ne löttyenjen ki a pohárból, de az kétségtelen, hogy a csapat pörgős, ritmusos, dallamos produkciójára önkéntelenül is járni kezdett a lábunk.
Pálmai Panka csapatának életvidám zenéi szívet melengetőek voltak a júliushoz mérten hűvös nyári estén. A Jazzy Rádióból ismerős saját szerzeményeikben tűpontosan felismerhetők stílusukról, melyet ők maguk így határoltak körül weboldalukon: „eredeti stílusuk, melyet Django-Popnak neveztek el, a »boldog békeidők« jazz-es hangzásvilágát ötvözi a modern pop és világzene egyediségével.”
A jazzes hangzású minőségi popzene szerencsére ki tudott törni a műfaj jelentette korlátok közül, és képes megszólítani a szélesebb közönséget is. A zenekar karrierjét nyomon követve is láthatjuk a nagyobb publikumhoz vezető lépcsőfokokat: hogy a Petőfi Rádió játszási listájára vette a zenéjüket, vagy hogy A Dal című vetélkedőben bejutottak az élő elődöntőkbe.
Szerencsére ez nem ment a minőség rovására, a Pankastic! továbbra is képes ugyanazt a színvonalat tartani, amiért annak idején megszerettük őket. Zenéjük jóga a léleknek, ami egyszerre átmozgat, ellazít, felold, kiüresít és feltölt. És ki tudja, talán valakinek „Odafönt” is tetszett, mert néhány esőcsepp után a felhők végül úgy döntöttek, hogy mégsem teszik tönkre ezt az élményt.
