Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól, és olyan országért áldozták életüket, amely kiáll önmagáért, és saját maga dönthet sorsáról.
"1956 üzenete, hogy ha Magyarország kezébe veszi saját sorsát, akkor a világ folyásán is képes változtatni" - mondta a miniszter, hozzátéve: egy tízmilliós ország is felemelheti a szavát, s ha ezt egy jó ügy érdekében teszi, akkor a hangja messzire visszhangzik.
Az országgyűlési képviselő szerint 1956 a magyarság forradalma volt és a magyarság történelmének legnagyobb találkozása; találkozás a hosszú elnyomás után a szabadsággal, és azzal, hogy ebben a szabadságban minden magyarnak helye van. Gulyás Gergely kiemelte, emlékezni kell azokra, akik harcoltak és meghaltak, azokra, akik az ostromgyűrűből kitörve elmenekültek az otthonukból, akik hittek az amnesztia hamis ígéretének és hazatértek, de halál várt rájuk.
A megemelékezésen beszédett mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki hangsúlyozta beszédében: a 62 évvel ezelőtti események legfontosabb üzenete az, hogy erőt csak az adhat, ha az ügyeinkről közösen, szabadon dönthetünk, és ha megőrizzük az önrendelkezésünket.
1956-ban a hírek Magyarországról szóltak, de a hatalmas nemzetközi rokonszenv, a támogatói politikusi nyilatkozatok ellenére az ország nem kapott valós segítséget. Így a magyar nép a harcában és a megtorlás idejére is magára maradt, ám azokat az eredményeket, amelyeket a forradalom elért, sem elvenni, sem elvitatni nem lehet - emelte ki. A nemzet magára talált, ismét megtapasztalta az együvé tartozás erejét, biztonságát és örömét, és bár elérni nem sikerült, az emberekben újraéledt a tudat, hogy a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése a legfontosabb feladat.
"Ezen értékek mellett állunk ki ma is, tudva, hogy minden előttünk álló nehézséget és kihívást legyőzhetünk, ha Magyarország érdekében közösen, együtt cselekszünk" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
