Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Picúr, megvárhatlak? Ünnepeljük együtt meséinket!

2018. október 28. 12:57
MZ/X MZ/X jelentkezz, jelentkezz! Én, mint az egyetem boa konstrektora elrendelem, hogy a simabőrűek minden évben október 28-án együtt ünnepeljék az animáció világnapját.

Az animáció egy filmkészítési technika, amely olyan érzetet kelt a kismértékben eltérő képkockák váltakozásával, mintha a rajzok, ábrák, tárgyak megelevenednének, mozognának. Számos műfaja létezik, a készítőnek egyedül a saját fantáziája szabhat határt: rajzfigurák, rajzfigurák élő szereplőkkel, bábok, homok rajzolás, számítógépes utómunkák, virtuális ábrázoló eszközök, életszerű lények animált mozgatása. Az animációs film a XX. század csodája: az első rajzfilm 1908-ban készült, de a műfaj sikerét először az 1914-ben született Gertie the dinosaur című alkotás érte el. Az általunk is ismert cégek az MGM, a Disney, a Paramount és a Warner Bros. 1930-1960 közötti korszak legnagyobb 5-10 perces rajzfilm készítőinek számítottak: mesefilmjeikre a mai napig számos generáció nőtt fel.

1981-ben Magyarország Oscar-díjat nyert animációs rövidfilm kategóriában:

Buta vagyok Karak? Nem vagy buta csak keveset tudsz, de elég a történeti áttekintésből...

A Warner Bros.-nak köszönhetően nézhettem Tom és Jerry véget nem érő hadakozását és a rajzfilm sorozatnak hála megtudhattam mi is az igazi macska-egér harc. A Disney mesék zenéi a mai napig ismerős slágerként csengenek a fülemben és a Hanna-Barbera –akikről évekig azt hittem, két nő- Flintstone családjától kaptam meg az első kőkorszakkal kapcsolatos történelmi ismereteimet, illetve Romhányi, rímhányó sorai az irodalmi érzék fejlődéséhez is hozzájárultak. „Olyan kiemelkedő vagyok, mint egy magasles és a nézettségem is nagyon magas lesz.”

Mostanra a rajz háttérbe szorult, a műfaj új köntösbe öltözött: számítógépen animált pingvinekkel utazhatunk trópusi tájakra és a régi mesék karaktereit újraélesztve csodálhatjuk Aranyhaj gubancait, illetve azt is megtudhatjuk, hogyan is kell nevelni egy igazi sárkányt.

A magyar klasszikusokat reggel és este követhettük nyomon a televízióban: a macival együtt megpihenve meglepetés volt, hogy az „esti mese” felirat után, melyik kedvencünket láthatjuk. Ha minden jól működött, nem kellett megkérni Máris szomszédot sem, hogy nézhessük nála a műsort.

Országosan már több, mint 100 helyszínen ünnepelték rajzfilmekkel az animáció világnapját október 26-28 között. Különlegesnek számított az idei év, hiszen egy korosodó kis, zöld, bőrönd lakó, pepita fülű szülinaposunk is van, aki idén 40. éve őrzi távcsövével, a fiatalok mindennapjait. Gazdag magyar rajzfilm repertoárunkból a veszprémi Agórában is találkozhattunk: Frakkal, Pom-pom meséivel és a Kukori és Kotkodával. Ha valaki lemaradt az idei programokról érdemes otthon pótolni a mesedélutánt „egy forintért megmondom” a száz legjobb animációs film címét. A mese nem csak a gyerekeké és attól még, hogy a „mi csontunk korhadt már és itt a nyugdíj korhatár”, felnőttként is sokat tanulhatunk régi „barátainktól”, miközben az új generációnak bemutatjuk őket.

Kedvenc rajzfilmjeink "tanácsai, tanításai" az őszi-téli szezonra „Az időjós hiába hiteget, hatvan éve nem pipáltam ilyen hideget”:

Hétvégére:

„Kellene egy kis ökörség mára, fizessünk be egy körsétára.”

„Ne kezdj nekem alibizni, gyenge vagy mint a ribizli. Hogyha van laszta itten is, mehet az asztalitenisz.”

„Hű de havas ez a járda, betérek egy biliárdra.”

„Menjünk el az étkezdébe, a gyomromnak épp ez kéne.”

Karácsonyi időszakra:

„-Virágot is vigyél neki!
-Ugyan mit, virágot! Egy jókora csirkecombot vagy ilyesmit! Annak van értelme!”

„Akinél a pénzforrás el van apadva, annak nem futja, csak fapadra.”

„-Milyen furcsa dolgokat főzöl mostanában? Se sós, se édes, teljesen ízetlen.
-Mert még nyers!”

„Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

Szilveszter estére:

„Hé, ébresztő, ez nem szálloda, ha aludni akarsz, húzzál oda!”

„Igen emlékszem, de csak arra voltam készen, hogy a kérdést megemésszem. Mert csak részben voltam készen, nem egészen.”

Nátha szezonra:

„Tartsd szem előtt: az erős szervezet még az egészséget is képes legyőzni!”

„Jó, ha minél többen kapják meg a bajt, mert annál nagyobb lehet a gyógyultak száma.”

„Sosem szabad a lázat annyira enyhíteni, hogy a beteg kihűljön!”

Újév, fogadalmak:

„Feltűnési viszketegséged akkor múlik, ha a másikét kell vakarnod.”

„Ha az amputálást akarod gyakorolni, próbálkozz a százlábúval!”

Sulyok Georgina
további cikkek
Az erős politikus az, aki a saját pártját is képes megverni közélet Az erős politikus az, aki a saját pártját is képes megverni Valamit elfelejtenek azok a tiszások és fideszesek, akik, mint az idegesítő cirkuszi bohóc, unos-untalan elárasztják a kommentmezőt a „jó vergődést-el” és „poloskázással”, mint egy központi kommunikációs panel papagájszerű ismételgetésével. Azt, hogy a parlamenti patkó 199 helyéből 106-ot azok a képviselők foglalnak el, akik egyénileg viszik vásárra a bőrüket az ország különböző választókerületeiben. Amikor pedig szembe kell nézni az emberekkel (már akinek szabad), ott nem sokat érnek ezek a lózungok és nem lehet Orbán Viktor és Magyar Péter szoknyája mögé bújni. 2026. január 12. 11:46 Az időtlen tenger Hétvezér Az időtlen tenger Mi mindenre ébresztheti az embert egy kiruccanás, méghozzá egy nem is túl távoli vidékre, egészen pontosan Opatijába. Lévén, hogy asztmával élek, évek óta téli kirándulásként is a tengert választom, a jó sós, szeles tengert. A tiszta levegő és a könnyebb lélegzetvétel mellett egyéb csodákra is bukkantam. 2026. január 4. 20:59 Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak: amikor több kép lóg a múzeumban, mint kellene kultúra Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak: amikor több kép lóg a múzeumban, mint kellene Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk arról, hogyan rabolták ki a Louvre-ot és kelt lába számos értékes 19. századi ékszernek – ezúttal azonban éppen az ellenkezőjéről szeretnék beszámolni: egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a rendbontók nem visznek, hanem hoznak alkotásokat a múzeumokba. 2025. december 21. 19:09

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.