Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

„Bántja lelkem a nagy város durva zaja”, avagy irány a természet!

2018. december 27. 4:30
Létezik egy irányzat, a biofília, mely szerint az ember érzelmi vonzódással rendelkezik más élőlényekhez. Ember és természet kapcsolatának elmélyítésére alapvető igényünk van – ez a felismerés pedig egyre nagyobb teret hódít.

Stresszes életmód

Napjainkra sajnos egyértelműen elmondhatjuk, hogy nincs olyan ember, aki számára ismeretlen fogalom lenne a stressz. Aggódunk, sietünk, stresszelünk, kapkodunk, túlélünk. Hozzáértők szerint az emberi élet egyensúlya megbillenni látszik, ezt pedig többféle okkal magyarázzák. Az egyik legjelentősebb probléma, hogy az ember természettel való kapcsolata megbomlott, pedig az irányzat szerint ösztönösen vonzódunk a természethez. Anyagilag és fizikailag is függünk tőle. Sok nagyobb városban élőtől halljuk: „nekem kell a pörgés, nem bírnám ki, ha nem a központban élnék.”. De az talán senkinek nem mindegy, hogy hol éli le életét, a betonrengetegben, vagy esetleg fásabb, erdősebb területeken.

Hogyan billentsük vissza az egyensúlyt?

Az 1960-as években többen elkezdték rögzíteni a természet hangjait, a felvételek nagy része pedig – a technika fejlődésének köszönhetően – már mobilalkalmazásokon keresztül is elérhető. Az akció talán nem véletlen: egy német orvos már a hanganyag gyűjtése előtt száz évvel azt állította, hogy a szél és a tenger hangjai, segítik visszaállítani az ember pszichológiai egyensúlyát.

A – meditációs tartalmú – természeti hanganyagok idővel egyre népszerűbbek lettek, és főleg az elalvást segítő szél, vízesés vagy a madarak hangjaival készültek. A letölthető alkalmazások között nemcsak az esti elalváshoz találhatunk segítséget, de vannak kifejezetten délutáni relaxálásra alkalmas hanganyagok, például tábortüzet vagy tücsökciripelést imitálva.

Miért vonzódunk a természethez?

Menjünk vissza egészen a halászó, vadászó és gyűjtögető életmódhoz! Mivel az ember más élőlények közelségében szerezte meg élelmét, így bizonyítható, hogy genetikai állományunk 99%-a természetközeli élethez kötődik. Azt is kimutatták a kutatások, hogy rendkívüli mértékben vonzódunk a szavannaszerű tájakhoz. Ezt az emberiség bölcsőjeként emlegetett Kelet-Afrikával magyarázzák. Tehát, amikor a természet gyógyító erejéről beszélünk, nem feltétlenül a gyógynövényekre kell gondolni, hiszen a levegőn töltött idő önmagában pozitív hatásokat vált ki, akár mozogva, akár a fűben heverészve töltjük el. De, miként azt a biofília is bizonyítja, akár az élővilág hangjainak hallgatása is segíthet.

További olvasmányok a témával kapcsolatban:

Szabó Eszter
további cikkek
Góg Anikó tett róla, hogy előadása estéjén mindenki megtegye az első lépést a sport felé vezető úton sport Góg Anikó tett róla, hogy előadása estéjén mindenki megtegye az első lépést a sport felé vezető úton A Pannon Egyetem Healthy Campus programjának keretében tartott inspiráló előadást Góg Anikó, aki „Tűzben edzett szokások” címmel osztotta meg gondolatait a közönséggel. A triatlonista és személyi edző nem pusztán sportolói tapasztalatairól beszélt, hanem arról is, miként alakulnak szokásaink a kihívások hatására, és milyen belső erőforrásokra támaszkodhatunk, amikor változtatni szeretnénk az életünkön. 2026. február 14. 18:00 Ha Freud ma élne, nem a szexről, hanem az étkezésről beszélne egészség Ha Freud ma élne, nem a szexről, hanem az étkezésről beszélne Forgács Attila gasztropszichológus, szociálpszichológus, Az evés lélektana című könyv szerzője jelenleg a Pannon Egyetemen oktat. Felkerestük, hogy oszlasson el néhány tévhitet az evéssel kapcsolatban, de az egészséges létezés egyéb kritériumai is szóba kerültek, így többek között az, hogy a romló közbeszéd, a társadalmi feszültségek hogyan hatnak a szív-és érrendszerre. Megtudtuk azt is, mennyire vagyunk falánkak, túlsúlyosak, és kiderült az is, miért nehéz leszokni a jutalom falatokról… 2026. február 10. 16:12 Bátor lépés vagy megkésett reakció betiltani a közösségi médiát a tinédzsereknél? életmód Bátor lépés vagy megkésett reakció betiltani a közösségi médiát a tinédzsereknél? Az ausztrál kormány történelmi jelentőségű és vitákat kiváltó döntést hozott, amikor decembertől korlátozták a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára. A döntés nemcsak a regisztrációt tiltja, de a felhasználóként való jelenlétet is. De vajon megoldja-e ez a generációs problémákat, amelyek az ilyen platformokra vezethetők vissza, vagy már későn kaptak észbe a döntéshozók? 2026. február 7. 16:58

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.