Megfontolt, kiegyensúlyozott boldogság – a svéd lagom

2018. december 26. 4:30

Nemcsak földrajzilag áll közel egymáshoz Dánia és Svédország, de az életről való gondolkodásban is: az elmúlt években a dán hygge-hez hasonlóan a svéd lagom is egyre sikeresebb lett. Hívei szerint kiegyensúlyozottá, boldogabbá teszi az embereket. Lássuk, milyen elvei vannak a lagom gondolkodásmódnak!

Aki a lagom szerint él, mindenben megtalálja az egyensúlyt: ne legyen se túl kevés, se túl sok, hanem éppen elég. Ne pazaroljunk tehát, hanem legyünk kiegyensúlyozottak.

„Lagom a jog, hogy otthon maradhatunk a beteg gyerekünkkel fizetett szabadságon, de soha nem élünk vissza e jogunkkal. Lagom az, hogy praktikus autót veszünk, nem pedig a legmenőbbet. Lagom az, hogy csak az egyik falat festjük dizájnosra a nappalinkban, a többit pedig fehéren hagyjuk, mivel az egész szoba kidekorálása túl sok volna. Lagom az, ha veszünk egy hamburgert, de nem veszünk hozzá krumplit, mivel a mértékletesség erény. Lagom az, ha a maradékokból ütünk össze finom vacsorát, mivel a pazarlás vétek.”

A lagom emellett a közösséghez tartozásról, a közös felelősségvállalásról is szól, ennek következtében mondhatunk el Svédországról számos pozitívumot: erős jóléti állam, családi utópia, széles középosztály, ingyenes oktatás, valamint az újrahasznosítás tökéletes rendszere.

Nem véletlenül ilyen sikeresek az élet több oldalán is, hiszen az embereknek kevesebb a munkaideje, ezért motiváltabbak és hatékonyabban dolgoznak. Ezenkívül a legtöbb vállalat struktúrája nem hierarchikus, mindenki elmondhatja ötletét, észrevételét vagy akár panaszát. A dolgozók produktivitásához, kreativitásához hozzájárul a „fika” is – ezúttal nem gusztustalan dologról van szó, hanem épp ellenkezőleg: a fika a kávészünetet jelenti.

Nemcsak a társadalomra, a munkára, a gazdaságra hat ki a lagom elve: a svédek szerint a kiegyensúlyozottságot az érzelmi világunkban is ugyanúgy meg kell találni. E szerint ne fojtsuk el érzelmeinket, viszont tudjuk kezelni, elrejteni, ha hajlamosak vagyunk túlreagálni bizonyos dolgokat.

A svédeknek napjaink egyik legfontosabb problémáját is sikerül zökkenőmentesen megoldani: összhangba, egyensúlyba hozni a munkát és a magánéletet. Mégis hogyan lehetséges ez? Rendkívül rugalmasan, bőkezűen kezelik a szabadságolásokat. A nyári időszakban szinte mindenki négyhetes szabadságot vesz ki, majdhogynem szünetel az ország gazdasága. A gyerekes szülők pótszabadságot kapnak és kihasználhatják a rugalmas- vagy részmunkaidő lehetőségét. Svédország kezdte meg a sort a szokással, hogy a gyermek születésekor nemcsak az anyák, hanem az apák is fel vannak hatalmazva a munka alól: három hónapnyi fizetett szabadság jár nekik. Gyermekükről a későbbiekben is a legnagyobb mértékben gondoskodhatnak a szülők, hiszen a gyerek lebetegedésekor is elmehetnek fizetett szabadságra.

A svéd boldogság titka tehát egy teljesen egyszerű elv, a mértékletesség, amivel már számtalanszor találkozhattunk, Horatius arany középútjától kezdve egészen a hasonló gondolkodású „magyar Horácig”, vagyis Berzsenyiig. Rengetegen ismerik el a kiegyensúlyozottság szükségességét és sikerességét, de ténylegesen véghezvinni és profitálni belőle már nem sokaknak sikerül – kivéve a svédeknek. Vegyünk hát példát róluk!