Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A férfiaknak vissza kell térni a családba

2019. február 4. 16:26
A férfiak eltűntek a családokból és a társadalomból, otthon sincsenek igazán jelen - mondja Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója, akivel veszprémi előadása kapcsán beszélgettünk a nem létező szerepekről és a közösen végzett munka öröméről.

“Könyvek százai, bestseller írók sokasága akarja elhitetni velünk, hogy a férfiértékek elavultak, hasznavehetetlenné váltak, a nők minden területen értékesebbek, hatékonyabbak, a férfiasság véghanyatlásban van, és el fog tűnni. Kinek lenne jó, ha ez bekövetkezne? A férfiaknak? Nem! A nőknek? Nem! Akkor fogjunk össze! Az erőt, a tartást, a kisugárzást, az építő harcot és a teremtő lángot ne váltsa fel a puhaság és a tunyaság”- írja oldalán Bedő Imre, a Férfiak Klubja nevű független társadalmi szervezet vezetője, akit telefonos interjú során értünk el közelgő veszprémi előadása alkalmából.

- Mi a feladata a házasságnak a férfiak szempontjából?

- A férfiak eltűntek a családokból és a társadalomból. Javarészt csak a munkahelyen vesznek részt, ennek eredménye, hogy otthon sincsenek igazán jelen. Alig van férfi minta. Ennek kapcsán fel kell tenni a kérdést, hogy miért élünk?

Egy darabig lehet és kell dolgozni azért, hogy legyen nagyobb autóm és egyek nagyobb steaket, de a végső miért, a „miért kelünk fel reggel lényege” abban van, hogy a magánéletben tudunk-e boldogulni.

A családban tudunk-e boldogulni, és az értékeinket át tudjuk-e adni a következő generációnak? Ezt csak egy nővel közösen tudjuk megcsinálni. Mindenképp a férfi-nő szövetség az, amin keresztül egy férfi értelmessé teheti az életét.

Bedő Imre korábban közgazdász banki szakember volt, majd iparvállalati csúcsvezető. Később saját vállalkozásait menedzselte. A fotó Bedő Imre 2017-es veszprémi előadásán készült.

Mi férfiak még szülni sem tudunk, így kiváltképp arra vagyunk teremtve, hogy eszközei legyünk a jövő építésének. Ma már mégsem lehet az, hogy elhisszük, ezt kizárólag a munkahelyen tudjuk megteremteni. A jövő eszközének építése a családban történik meg. A munkahely finanszírozza az életünket.

- A honlapján arról ír, hogy nincsenek női és férfi szerepek. Mit ért ez alatt? Mi az oka?

- Régen nem tudományosan osztották fel a szerepeket. Ma látható, hogy ha tudományosan kezdjük felosztani szerepeket, mindig vita van. Kinek mi a dolga? Régen mindig egy feladatkupac volt a család életében, amiket el kellett végezni. Az alapvetés az volt, hogy a nehéz munkát mindig a férfi végzi, mindenki utána következik a munkában.

Jóval később, nagyjából 150 évvel ezelőtt a városiasodás értelmieskedése találta ki a szerepesdit, ami azért degradáló a férfiaknak, mert amint megjelenik, hogy kin milyen szerep van, kiderül, hogy a városban a férfiak szerepe mint olyan megszűnik, nincs. Nem kell mamutot vadászni, nem kell megvédeni senkit, nem kell fát vágni. Ez nagyon demotiváló.

Ha a nagyapámat megkérdezték volna, hogy milyen szerepben fogta be a lovát azt mondta volna: ne haragudj, én csak befogom.

A nagyanyám pedig milyen szerepben gyúrta a tésztát, csak nézett volna.

Nem olyan ördögtől való dolog az, hogy elpakoljuk a koszos poharakat. Egészen addig nincs baj, amíg el nem kezdjük, hogy ez női vagy férfi munka?

Bedő Imre - forrás: Facebook

Ha a munka utáni maradék időnkben lévő feladatokon a férfi és a nő körülnézne, és osztozkodnának rajta, egy sereg örömük telne benne. Egymás megbecsülésének egy biztos alapot jelentene, hogy látják egymást dolgozni.

A szereposztozkodás kizárólag tudományoskodás és a feladatelkerülésre jó. A szemétlevitel például női vagy férfi feladat? Ha női, akkor nagyon derogál egy férfinak levinni, hisz ki akar női munkát végezni? Fogom, leviszem, és kidobom, ennyi.

Szerintem hagyjuk meg a szociológusoknak, hogy a szerepeken gondolkodjanak. Mi végezzük el a munkát, és örüljünk, hogy élünk.

- Mitől működhet jól egy férfi-nő szövetség, egy család?

- Az egyik dolog az, hogy a férfinak vissza kell térnie a családba úgy, hogy az összes családi döntésben képes legyen elmondani a véleményét. A nőnek is óriási biztonságot ad például az, ha a férfi elmondja: én egy olyan iskolába szeretném járatni a gyereket, ahol ez és ez a fontos, és nem húzza ki magát belőle mondván, hogy mindegy, mert te intézed az ügyeket és úgysem vagyok ott.

A stratégiai döntések otthoni megbeszélése során minél többször odatesszük magunkat, meggyőzzük a nőt, hogy mi akarunk, mi ott vagyunk.

Ma inkább az a jellemző, hogy a férfiak elmennek a munkahelyre, este fáradtan hazaérnek, és nem vesznek részt semmiben, mondván, hogy az nem az ő dolguk. A nőket ez elbizonytalanítja, hisz nem is tudja megismerni a férfit. Egyáltalán mit akar a gyereknevelésben, a kettejük viszonyában és a saját életében? Nem sodródhatunk.

A vélemény kinyilvánítása tisztítja a világot és megbecsülést, biztonságot ad a nőnek.

Böjte Csaba idézetét sokszor kibontom az előadásaimban, aki azt mondja: azok a családok maradnak együtt, akik együtt tudnak dolgozni. A közös családi munka az, ami igazán egymás szeme láttára történik, ezáltal biztos pontokat tudnak adni egymásnak.

A városi pár ha otthon sem tud együttműködni semmilyen területen, nem csoda, hogy néhány éven belül szétesik. Ha együttműködünk, nem csak hogy együtt maradunk és egymás önbecsülését is visszaszerezzük, hanem jó példává is válhatunk a gyerekeinknek.

Fotó: Pixabay

- Manapság jellemző, hogy a fiatalok egyre nehezebben vállalják fel a női-férfi szövetséget, a házasságot. Mi ennek az oka?

- A mai szülő generációnak szembe kell néznie azzal, hogy ha a púp a hátán a család, akkor a gyerek ezt látni fogja, és menekülni fog attól, hogy neki valaha is családja legyen. Magyarázhatunk, amit akarunk, de amit okozunk a gyereknek, egy tudat alatti program.

A gyerekeket másik részről megfertőzi a tudományoskodás, a szerepeskedés, amit korábban említettem. A gyerekek sokszor nem érzik magukat kompetensnek ahhoz, hogy később családot alapítsanak.

Senki se tudott eleget soha, de ma ennek olyan világa van, hogy a gyerekek azt a propagandát kapják, hogy mindent meg lehet tanulni, minden a tanulás és a tudás. A család nem az, ezt a mintákból kellene összeszedni.

Menet közben lehet kérdezni a szülőktől, olvasgatni és a pedagógusokkal beszélgetni, amiből összeáll az egész.

A harmadik probléma az, hogy az egész pedagógiai rendszer kizárólag a munkavállalásra és a karrierépítésre készít fel, a családról csak néha esik szó. Ezért van az, hogy a karrierben úgy-ahogy eligazodnak, de a magánéleti dolgaikhoz, a párkapcsolatokhoz majdnem semmilyen támpontjuk nincs. Ez hihetetlen nagy probléma. Ha emberként dolgunk van a családban, akkor az, hogy a gyerekeket felkészítsük a magánéleti boldogulásra.

A negyedik probléma pedig a technológia. A sok kütyü valójában nem áldás, mert időtöltésre használják, és úgy telnek el az órák, mintha egy kábítószeres delíriumban lennének. Úgy olvad bele az életükbe, mintha nem is lennének ott. Ezt mi is ismerjük, de a gyerekeknek ez sokkal durvább, hisz már szóban is alig kommunikálnak, inkább csak chaten.

Ez számtalan problémát szül, ami a személyes kapcsolódást megnehezíti, hiszen egy nővel megismerkedni és gyereket nemzeni is csak személyesen lehet. Mi több, felnevelni egy gyereket sem lehet chaten keresztül. Az erkölcsi nevelést kizárólag offline lehet megoldani. A való életben való helytállás ezért mindenképp fontos.

Bedő Imre a Házasság Hete programsorozat keretében tart előadást Párkapcsolatból Szövetség címmel február 12-én 18 órakor a Pannon Egyetem Aulájában.

Ge. Á.
további cikkek
A világi kihívásokra Krisztusnál ott vannak a válaszok, csak hidat kell építeni hozzá! Udvardy György A világi kihívásokra Krisztusnál ott vannak a válaszok, csak hidat kell építeni hozzá! Az emberek vágynak arra, hogy válaszokat kapjanak világi kérdéseikre, de az ideológiáktól és politikától polarizált társadalmakban erre egyre kevesebb esélyük van. Pedig csupán a keresztény egyház felé kellene fordulniuk, ahol számos világi kérdésre ott van a válasz. Dr. Udvardy György, veszprémi érsek szeretné, ha 2025-ben ebbe az irányba mozdulnának el a közösségek, segítsége pedig egy olyan lány lehet, akit jövőre emel a magyarországi boldogok sorába az anyaszentegyház. Róla, azaz Bódi Mária Magdolnáról is beszélgettünk az egyházi vezetővel, de szóba került az ukrajnai háború és a remény zarándokai is, valamint az, hogy karácsony valóban a szeretet ünnepe-e? tegnap 1:27 Mindig az nyer, aki a legnyugodtabb tud maradni! Rasovszky Kristóf Mindig az nyer, aki a legnyugodtabb tud maradni! Minden olimpiai aranyéremnek megvan a saját története. Nincs két egyforma. De egyik aranyérem története sem akkor kezdődik, amikor eldördül a startpisztoly, hanem sokkal korábban. Ha Rasovszky Kristóf óvodásként nem szeret bele az úszásba, ma Magyarországnak eggyel kevesebb olimpiai bajnoka lenne. Akkor nem láthattuk volna a párizsi olimpián, ahogy a Szajnában közel két óra megfeszített úszás után elsőnek ér be a célba. Ahogy azt sem, amikor ezután a leghangosabb magyar szurkolóként biztatta csapattársát a bronzéremért. A veszprémi úszó 2024-ben felért a csúcsra, története mégsem ért véget.  2024. december 19. 22:50 Hegedűs Barbara: Nem ijedünk meg a feladattól! Hegedűs Barbara Hegedűs Barbara: Nem ijedünk meg a feladattól! Október elején mindenfajta politikai pletyka nélkül érkezett a hír, hogy az Országgyűlés Fidesz-frakciója Veszprém alpolgármesterét, Hegedűs Barbarát kéri fel Dömötör Csaba megüresedő listás helyének betöltésére. Azóta eltelt több mint két hónap, a veszprémi politikus pedig számos alkalommal és különböző témákkal szerepelt már az országos médiában. Hogy hogyan lett egyik pillanatról a másikra alpolgármesterből országgyűlési képviselő, ki döntött erről valójában és milyen feladatokkal bízták meg, ezekről is kérdeztük Hegedűs Barbarát, aki beavatott abba is, milyen folyosói beszélgetések zajlanak egy NATO bizottság szünetében az ukrajnai háborúról. 2024. december 12. 22:57 Ovádi Péter: Van egy újabb közös célunk, ami politikán felül áll! interjú Ovádi Péter: Van egy újabb közös célunk, ami politikán felül áll! Ovádi Péter, Veszprém és a térség országgyűlési képviselője elárulta, melyik típusú karácsonyi rendezvények állnak közel hozzá, valamint beszélt arról is, milyen plusz felelőssége van ilyenkor egy politikusnak. Év végi interjúnkból kiderül, hogy mire is alapozza a magabiztosságát Veszprém Európa Sportrégiója pályázatánál, mi a véleménye Magyar Péterről, valamint, hogy újabban miért ül át olykor a riporteri székbe. 2024. december 10. 22:09

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.