Némedi Lajos alpolgármester a rendezvény elején elmondta, a közművelődésnek minden közösség életében nagy szerepe van, hiszen előbbi jelentősen befolyásolja a lakosság közérzetét is. Veszprémben ráadásul a téma most az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése miatt is különösen aktuális.
Dr. Baloghné Uracs Marianna, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóság vezetője hozzátette, a helyzetük nem olyan egyszerű. Bár a megye gyönyörű környezeti adottságokkal rendelkezik, elsősorban egy aprófalvas térségről beszélhetünk, 70 százalékban 500-1000 alatti lakosságszámú településekkel. Emiatt aztán rendkívül nehéz közösséget építeni itt, főként, hogy szakemberekből is hiány van.
A megye nagy előnye azonban, hogy innovációkban nagyon gazdag és az értékfeltárásban sok lehetőség rejlik. Baloghné szerint erre érdemes lenne minél nagyobb hangsúlyt fektetniük a megye szakembereinek, hiszen itt nem csupán arról van szó, hogy a lakók felterjesztenek a települési értéktárba értékeket, vagy éppen felhúznak az alapján egy skanzent. Az értékfeltárás egy kiváló eszköz arra, hogy minél több embert megszólítsunk, a megfáradt települések lakóinak pedig új motivációkat adjunk.
Mindemellett az igazgatóság is több projektet működtet, melyek fellendíthetik a hátrányos térségek életét. Ilyen például az országos Pajtaszínház Program és Szemle, amelynek köszönhetően ma már több mint száz falusi színjátszókör indult el, vagy a Bűvös Bábos Program és a Komatál Program, melyek szintén jelentős érdeklődésre tartottak számot az elmúlt időszakban. Az intézet tervezett megyei programjai között szerepel továbbá a szakemberek képzése és a művészeti csoportok fejlesztése is.
A közművelődés fejlesztése valóban komoly kihívás és szükséges lépés, hiszen az EKF program tétje is az, hogy valóban túl tudunk-e lépni a határainkon, a passzivitáson és a provinciális gondolkodáson, és a kultúra által egy még élhetőbb régióvá fejlődni – mutatott rá Mészáros Zoltán, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. Ez már csak azért is lenne fontos, mert a problémák, amikkel küszködünk, nem egyediek: a szezonalitás, a fiatalok elvándorlása, a közösségépítés kérdései Európa számos települését érintik, így Veszprém a bakonyi-balatoni régióval együttműködve jó példát is mutathatna.
Ehhez viszont összefogás szükséges, amiben a közművelődési szakembereknek is nagy szerepe jut. Mészáros Zoltán elmondta, bár a pályázatban és a cég részéről több impozáns ötletet is felvetettek, ezek inkább csak egy koncepció részét képezték: az, hogy pontosan mi fog megvalósulni 2023-ban, még most alakul. Ehhez várjuk az ötleteket, hiszen a programoknak várhatóan mi csak kb. 10-15%-át fogjuk adni, a többit a közösség hozza létre – tette hozzá Mike Friderika projektvezető.
A koncepcióban persze számos, rendkívül érdekes ötlet szerepel, amelyek jó kiindulópontot jelenthetnek másoknak is: ilyenek például a veszprémi buszpályaudvar élhetőbbé alakítása, a közterületek megreformálása sportolási szándékkal, vizes területek kialakítása a lakótelepeken, közösségi helyek létrehozatala a húszemeletesben, a játszó város részeként hinták elhelyezése a buszmegállókban vagy éppen közösségi kertek és szórakozási lehetőségek felhúzása a tetőkön.
Az EKF csapat ezért most kapacitásbővítésen gondolkozik, akár egy-egy régiós EKF iroda létrehozásában, mindamellett készül az új logó is.
A szakmai napon szó esett a Magyar Falu Programról is, melynek keretében 150 milliárd forintból fejlesztené a kormány a falvakat, prioritásként kezelve többek között az utak rendbetételét, a közösségépítést és a sportolási lehetőségek megteremtését.
A nap második felében a résztvevők néhány jó példával is találkozhattak a vidéki közösségfejlesztést illetően, ötleteket adhattak az EKF programhoz, valamint műhelymunkák keretében foglalkozhattak az idősek és a fiatalok bevonási lehetőségeivel.