Csizmadia Károly, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark zoopedagógusa szerint az állatkert úgy is felfogható, mint élő természetismereti szertár, amely hatékonyan szolgálhatja a környezettudatos életmódot. Zoopedagógiáról, egyetemi kapcsolatokról beszélgettünk vele.
− Ön korábban elsősorban pedagógusként dolgozott. Hogyan került ezután az állatkertbe?
– Korábban 15–15 évet tanítottam általános és középiskolában is, 2000 és 2010 között pedig a Pannon Egyetemen oktattam biológusként, ez idő alatt többször kapcsolatba kerültem a zoopedagógiával. A Vetési Gimnázium tanulóival rendszeresen kijártam 1990 és 2000 között az állatkertbe nagyobb rendezvények, jeles napok alkalmával önkéntes segítőként, az egyetemi évek alatt pedig ide jártunk gyakorlatra, órákra a környezettan tanár szakos hallgatókkal, ők is besegítettek a nagyobb események lebonyolításában. 2009-ben, amikor a régi madárház helyén megnyílt a Böbe Majom Tanodája Oktató- és Kiállítóház, felkértek, hogy vezessem, amit boldogan vállaltam. 2009-ben még oktattam mellette az egyetemen is, 2010 óta pedig nyugdíjasként szervezem a tanoda környezetpedagógiai, zoopedagógiai munkáját.
− Mit jelent pontosan a zoopedagógia kifejezés, mit kell tudni róla?
– Körülbelül tíz éve van a környezetpedagógiai szakirodalomban egy olyan koncepció és gyakorlat, ami úgy hangzik, hogy „szabad ég iskola”, amely összességében a tantermi körülmények közül való kiszakadást jelenti. Ilyen az erdei iskola, nádi iskola, vizek környéki nyári iskola, és az állatkerti ismeretterjesztés, a zoopedagógia is. Maga a zoopedagógiai oktatás közel negyven évre tekint vissza nálunk, és egy speciális ága a környezeti, természeti nevelésnek. A fő nevelési területet az állatok-zoopedagógia jelenti, de igyekszünk tágabb, komplex környezetpedagógiai képet kialakítani. Hiszünk benne, hogy a természetszeretetre nevelés egyben léleképítés is. Ebben a munkában – óvodától a felsőoktatásig – nagyon sokféle és áldozatos munkát végeztek a pedagógusok. Ehhez a lassan – több nemzedéknyi idő alatt – megtérülő „befektetéshez” és a további erőfeszítésekhez szeretnénk segítséget nyújtani mi itt, a tanodában.
− A gyakorlatban mindez hogyan fest, milyen tevékenységet takar az Ön részéről?
– Szakmai vezetőként a Tanoda környezetpedagógiai – zoopedagógiai munkájának tervezését, szervezését, lebonyolítását végzem. Ovitól kezdve a nyugdíjasokig minden korosztály megfordul nálunk, évközben elsősorban általános iskolásoknak tartunk zoopedagógiai foglalkozásokat. Sosem hangzik el klasszikus értelemben vett előadás, hanem kicseréljük a tudásunkat a gyerekekkel, már az ovisok is elmondják a véleményüket, érvelnek, vitatkoznak. Egyre népszerűbb az évente megrendezett héthetes, hetente minimum húsz fős nyári zootáborunk. Egész nap zajlanak „szakmai programok”, bejárjuk az állatkert minden zugát, a tanodában nézelődünk.
Rengeteg szakanyagunk van: gazdag audiovizuális eszköztár, majd minden állatcsoportot magában foglaló demonstrációs anyag – preparátumok, montírozott állatok – korosztályonként differenciáltan játékos feladatlapok, kreativitást segítő eszközök, mikroszkópok, laboratóriumi eszközök. Emellett a tanodához kötődő állatkerti programok, elsősorban a jeles napok – Föld Napja, Madarak és Fák Napja, az Állatok Világnapja – rendezvényeit szervezem. Ezeket már tanévkezdéskor meghirdetjük; az adott napon több száz általános iskolai tanulót és tanáraikat fogadjuk, a kb. félnapos játékos program lebonyolítását végzem. Mindez az állatkert, az itt gondozott és bemutatott állatok jobb megismerését, a természetvédelmi – állatvédelmi ismeretek bővítését, és az egymástól való tanulás örömét is jelentheti az iskolások számára.
Különös gonddal és odafigyeléssel tervezzük és szervezzük az SNI-s tanulók éves programját. A jeles napok mellett az Ökonapon és a Medve-lesen is részt vehetnek a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium gyerekei. Kirándulási szezonban az állatkertbe érkező csoportoknak szakmai vezetést tartok, Állatkerti Erdei Iskolai programokat szervezünk az általános iskolások számára május-júniusban. Emellett az itt dolgozó kollégákkal minden tanévben környezetpedagógia szakmai továbbképző napot szervezünk.
− Milyen kapcsolat alakult ki az egyetem és a ZOO között?
– 2000-től kezdve szoros együttműködésről beszélhetünk, folyamatosan látogattuk a hallgatókkal az állatkertet, minden állatkerti rendezvényen önkéntesként részt vettünk. 2009 áprilisától az állatkert és a tanoda egy együttműködési megállapodás keretében jogilag is a Pannon Egyetem Mérnöki Kar zoológiai, környezettudományi, zoopedagógiai kutató és gyakorlóhelye lett. Ez nagyon jól működik mindkét fél megelégedésére, folyamatosan bővül, a Mérnöki Kar mellett a Limnológia Tanszékkel, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karral, valamint a Tanárképző Központtal is folyamatosan tervezünk programokat. A környezettan szakos hallgatók tanrend szerinti konzervációbiológia, a tanárjelöltek pedig a zoopedagógiai gyakorlatukat töltik itt. Minden évben van három-négy szakdolgozónk és hospitálónk, nemcsak a Pannon Egyetemről és nemcsak környezettan szakosok, hanem akár bölcsészek, műszaki menedzser hallgatók is. Egyetemi környezetpedagógiai konferenciákon, ankétokon állatkerti oktatás – zoopedagógia, illetve komplex környezetpedagógia témában szoktam időnként előadásokat tartani. Az együttműködés kapcsán tanárokból és hallgatókból megalakult a Pannon–Zoo Önkéntes Segítők csoportja, akik nélkül az állatkerti rendezvények lebonyolítása lehetetlen lenne. A Tanárképző Központ tanáraival tanévenként általában két szakmai tapasztalatcserére alkalmas szakmai napot is szervezünk.
− Az ön munkájának milyen visszahatása van az állatkertre?
– Igen nehézkes az ilyet megfogalmazni, és mindez nem is csak az én érdemem. Mindenképpen fontos, hogy a Böbe Majom Tanodájának működési, oktatási, környezetpedagógiai programja elkészült, 2009 júniusában pedig megindult a munka. Ennek keretében az iskolák sokrétű információt kaptak a lehetőségekről, kifejezetten kértük, hogy minden ötletet, kívánságot mondjanak el. A munkájuk könnyebb, szakszerűbb tervezhetősége segítségeként egy kiadvánnyal – „Ajánlott zoopedagógiai foglalkozás tematika óvodás csoportok, általános iskolák, és középiskolák részére a Veszprémi Állatkertben” – is elláttuk őket. Az indulás óta az érdeklődés minden évben nőtt, kialakultak, bővültek a szakmai, pedagógiai kapcsolatok, beindult az állatkerti erdei iskolai program, több „törzsvendég” iskola rendszeres látogatóvá vált, ebben benne foglaltatik négy-öt budapesti is. Nagy öröm, hogy két veszprémi általános iskola alsó tagozatos környezeti nevelési programjának jelentős részét az állatkertre, illetve a tanodára alapozza, és különböző nyugdíjas szervezetekkel is nagyon jó kapcsolat alakult ki.
− Hogyan tud kapcsolatba lépni önökkel, akinek felkeltette az érdeklődését a zoopedagógia?
– Az állatkert honlapján megtalálható az ajánlott zoopedagógiai tematikánk az első osztálytól a gimnáziumig, ezt előzetesen átböngészhetik az érdeklődök. Majd a tanoda vezetőjével személyesen kell egyeztetni az időpontot, programot, kívánságokat. Ezek pontosítása után az igénylő a megbeszélteket e-mailben eljuttatja az állatkert titkárságára, ezzel válik hivatalossá a foglalkozás vagy a már említett lehetséges programok megrendelése. Az általánostól eltérő, különlegesebb kérések engedélyezése az állatkert ügyvezető igazgatójának a kompetenciája.
