“Valami múzeum, de ehhez képest a Madame Tussauds egy csemegebolt.”
Rengeteg kétséggel és félelemmel indultam el az esti előadásra: aggódtam az újszerű megközelítéstől, a modern tartalmi elemektől, a magyar vonatkozástól és a történelmi utalásoktól. Bevallom, hogy olyan emberként, aki évente legalább egyszer megnézi a musical alapján készült filmet és néha csak a hétköznapok aláfestéseként pörgeti a Hair zenéket a lejátszási listán zeneileg és tartalmilag is elég magas elvárásokkal ültem be a nézőtérre.
Hippik a Pannon Várszínházban: érkezik a Hair - vehir.hu
Elkezdődtek a Hair musical próbái a Pannon Várszínházban. Az olvasópróba előtt Vándorfi László színházigazgató beszélt a népszerű történet színpadra kerülő változatáról, illetve bemutatta a szereplőket.
“A HAIR NEM LESZ EGY NAGYSZABÁSÚ KOSZTÜMÖS BROADWAY MUSICAL: POFÁTLAN, SZEMTELEN ÉS LELKET FELBOLYGATÓ LESZ, HA JÓL CSINÁLJUK.”
/Vándorfi László/
De nem is borzolom tovább a kedélyeket, már a legelején lelövöm a poént. Ha egy darab történetileg és muzikálisan is minőségi élményt nyújt, akkor reakciókat vált ki: csodálkozunk, elképedünk, mosolygunk és libabőrösek leszünk, majd állva tapsolunk. Pontosan ez történt velem is csütörtök este, kicsivel tíz előtt a Pannon Várszínház Hair című előadásának előbemutatóján.
“Elszabadult a ló!”
Villanó vaku, szelfi, telcsi, digitális bennszülött, aerobic, utcai edzőterem, megvásárolható diploma. Szokatlan jelenettel kezdődött az előadás: a jelenből együtt csöppentünk vissza a “történelmi múltba” az okos telefont nyomkodó fiatalt alakító Szelle Dáviddal.
Rövidesen felcsendültek az ismerős dallamok, előléptek a kedvelt karakterek és a népszerű történet momentumai kezdtek kibontakozni kisebb-nagyobb változtatásokkal, újításokkal tarkítva. Ahogy említettem, aggodalommal szemléltem a változásokat, majd pár perccel később már teljes lenyűgözöttséggel figyeltem a modern kor szatírájának epizódikus találkozásait a Hair világával és kifejezetten vártam a kapcsolódási pontokat.
Vándorfi László rendezésével a rajongott musical nem alakult át és nem is lett más, de talán mégis megváltozott. Ám ez egyáltalán nem zavaró, hiszen az új jelentéstartalmaknak köszönhetően a történet közelebb került hozzánk is: a magyarokhoz, a fiatalokhoz. Eközben zsenialitásával és bravúrosan átadott mélyebb vonatkozásaival tiszteleg az eredeti musical előtt. Az előadás értékmegőrzés és alkotás egészséges egyvelege, ahol az új elemek kellően ízlésesen a történetbe ágyazva, árnyaltan jelennek meg.
“Mindenfelé kutatom hol lehet a csajom, ismert ő egy bálvány.”
Kiemelt tapsot érdemelnének a háttérben meghúzódó hangszeresek, zenészek, akiktől olyan zenei impulzust kaphattam, amit eddig csak a fülhallgatón vagy televízión keresztül érezhettem a Hair kapcsán.
A több alkalommal is döbbenetet okozó énekhanggal megáldott színészek minőségi koncert színvonalat nyújtó, precízen alkalmazott, gazdag énektechnikai eszköztárral hitelesen elevenítették meg azt a Hair élményt, ami nélkül nem érdemes színpadra állítani egy ennyire népszerű előadást. A Pannon Várszínház már ismert, illetve Veszprémben frissen debütáló fiatal színészei játékos könnyedséggel hozták el a város közönségének a nehéz, nagyívű dallamokat és a pörgős szövegekkel tűzdelt sorokat.
Kultúrált civil nudli: Belégzés-kilégzés-tüdőzd le!
Groteszk: talán ez a szó kattogott legtöbbször a fejemben. Úgy gondolom egy darab, ami lázadást, útkeresést, történelmet, társadalomkritikát, szenvedélyt, kényszert, szabadságot és rabságot párhuzamosan ábrázol nem is működhetne “konzervatív kedélyeket borzoló” ábrázolásmód nélkül.
Az előadás fokozatosan építkezve jut el a mosolykeltő komikus, szatirikus, ironikus motívumoktól a csapongó érzelmeket okozó, morbid, groteszk elemekig. A valóság szörnyűségei a szürrealitásba fulladó bohósággal megjelenítve szinte arcul csaptak, majd a feszültség tetőpontját elérve zökkentem vissza a közönség soraiba: a jelenbe.
Erőltetett menet - “Szabad lettem tesó!”
Több film és színdarab feldolgozással, elszúrt cím átirattal, buta, stlíusidegen dalszöveg fordítással, illetve kellemetlen szinkronnal találkoztam az utóbbi években, amelyek nemcsak a nyelvi határok, hanem az erőltetett plusz utalások, “igénytelenül tálalt magyarkodás” miatt élvezhetetlenné váltak.
Ebben az esetben azonban a magyar vonatkozások ugyanolyan ízléses egyveleget alkottak az eredeti művel, mint a modern motívumok. Talán a legkifejezőbben úgy fogalmazhatnám meg: féltem, hogy egy általam kedvelt terméket, majd egy rámenős értékesítő próbál rámsózni annyira kellemetlenül kényszeresen, hogy elmegy a kedvem a vásárlástól annak ellenére, hogy kifejezzetten szükségem lett volna arra az új technológiás citromfacsaróra.
Szerencsére nem ez történt, az előadás “nem nyomott az arcomba citromot”, de a savanyú igazságokat, magyar kor- és kultúrtörténeti utalásokat megfelelő mértékben és módon kaptam meg ahhoz, hogy érezzem, értsem és tudjam, de közben szerethessem.
A versek, népdalok megjelenései közül a kedvencem Kékesi Gábor és Szente Árpád Csaba által megelevenített karakterek közti kontraszt volt: a Hair történetéhez kapcsolódva gyönyörűen ábrázolta a Berger-Claude ellentétet Radnóti Miklós Erőltetett menet című verse és Berger legismertebb dala (eredeti cím: I got life). Berger jelképezi a szabadságot (“Tudja meg a világ, amim van az enyém.”), Claude gondolatait a kötelesség, a kényszer és a kétségek összeférhetetlenségét, “erőltetett menetét” jól kifejezi a Radnóti vers.
"LSD, KGB, ÁVH, EKG- OMG!"
A színészek láthatóan élvezték a musicalt: átélésük, természetes előadásuk hamar átragadt rám is így velük együtt élhettem a történetben. Kiemelném, hogy együtt, hiszen a terem, a díszlet, a terek ötletes használatával a közönség nem érezhette kívülálló szemlélőnek magát, hanem egyfajta közvetlen, “érzelmi kapcsolatba” került a darabbal: már-már résztvevőnek, érintettnek érezhettük magunkat.
A régi típusú játszóteret idéző díszlet (mászókák, hinta) és az Ikarus ülésekből kialakítótt széksor egy korszakot idézett miközben formavilága és mozgathatósága miatt minden jelenet sokszínű eszköztárral, kreatívan és élvezhetően alakította a színpadképet.
Az díszlet szempontjából egyik legjobban sikerült momentum Claude Sheilával kötött esküvőjének halucinációja. A színpadon annyi szereplő, elem, mozgás, furcsaság történik, hogy egy pillanat alatt úgy éreztem én is a közönség soraiban ülve, mintha halucinálnék, ami a hitelesség talán legerősebb bizonyítéka.
"Főleg kik arról papolnak: JOBB LESZ HOLNAP"
Visszakanyarodva a zenei témához meg kell jegyeznem, hogy cseppet sem lehetett egyszerű munka, hogy az eredeti dallamokat megtartva, “magyarosítva” ne zagyva, bugyuta fordítások, hanem hiteles, de mégis új átiratok, ötletes szófordulatok, kifejező mondatok szülessenek az angol nyelvű zenékből.
Likó Marcell nekem egyfajta minőségről árulkodó bizonyságot jelent zeneileg, amelyet számomra a Vad Fruttik koncerteken és a színházi munkáinál is minden alkalommal bizonyít.
A Hair megmutatta, hogy Marton Líviával együttműködve, kiegészítve egymást valami zseniális jöhetett létre: humor találkozott, komolysággal, alternatív, a történelmivel, szexualitás, a konzervatívval.
A zenék erős alapként szolgálnak az újjászületett Hair változatos kontextusaiban, a történeti elemekkel tökéletes összhangban. A velős szövegekkel, Győrfi Judit zenei vezetésével, a zenekar és az énekes színészek munkájával az előadás szerintem igazi, minőségi zenei katarzis.
"Üvöltsön rám a földkerek!"
Sokáig gondolkodtam, ha mindent leírnék, amit szeretnék kiemelni, akkor nagyon nehéz lenne a történetről a lehető legkevesebbet elmondanom. Ezért úgy döntöttem csak annyit mondok, ha valakit az eddigiek esetleg nem győztek meg: a finálé a fent leírt pozitívumok beteljesülése .
Azt hiszem ilyen egy igazi befejezés: megértünk mindent, zeneileg és színészi munkában is a maximumot kapjuk, szeretjük, amit látunk, de mégis napok múlva is sokkos állapotban emlékezünk vissza a történet lezárásának zseniális megjelenítésére és az “új Hair” üzenetére. Nem írok többet, hiszen a Pannon Várszínház Hair élményéhez hozzátartozik a meglepetés ereje, amit véletlenül sem szeretnék elvenni senkitől.
Annyit még talán mondhatok: aki szeret tilosban járni mindenképpen nézze meg az előadást, mert az is lehet, hogy ezt sem szabad...
Én egészen biztos, hogy megnézem újra mint ahogy az is, hogy ismét állva fogok tapsolni.
Következő előadások:
2019. július 13. Ajka-Strand
2019. július 25. Balatonlelle-Szabadtéri Színpad
2019. július 26. Veszprém-Várbörtön udvara (esőnap 07.28.)
2019. augusztus 6. Inota- Retro Színház szabadtéri színpad
(A képek a délelőtti sajtóbemutatón készültek.)
