Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

125 éve született Saint-Exupéry, aki eltűnésével is legendát teremtett

2025. június 29. 15:58 // Forrás: index
A Kis herceg szerzője 125 éve, 1900. június 29-én látta meg a napvilágot egy arisztokrata családban Lyonban. Antoine de Saint-Exupéry irodalmi, és egyben repüléstörténeti ikonná is vált: bejárta a világot, megírta minden idők egyik legfordítottabb könyvét, majd rejtélyes körülmények között eltűnt 1944 nyarán. Sorsa azóta is a XX. század egyik legnagyobb talánya.

Gyermekkora óta lenyűgözte a repülés: biciklijére szárnyakat szerelt, és elhatározta, hogy pilóta lesz. Huszonkét évesen megszerezte a pilótaengedélyt, majd hamarosan a légierőhöz került. Irodalmi ambícióit sem adta fel: menyasszonya, Louise Lévêque de Vilmorin szintén az irodalmi pályát választotta, ám kapcsolatuk végül megszakadt. Saint-Exupéry ezután ismét a repülés felé fordult.

A Toulouse és Dakar közötti postajáratok után Dél-Amerikába került, ahol az Aeroposta Argentina légitársaságot vezette. Itt született meg az Éjszakai repülés című regénye, amely elnyerte a rangos Femina-díjat. Magánéletében is változás következett be: feleségül vette a salvadori írónőt, Consuelo Suncín Sandoval Zeceñát. Kötődésük mély és szenvedélyes volt.

Saint-Exupéry repülései a technika akkori állása mellett gyakran az életébe kerülhettek volna. Rendszerint rádió nélküli gépekkel repült a Szaharában és az Andok felett. 1935-ben Párizs és Saigon közötti rekordrepülést próbált megdönteni, de a Líbiai-sivatagban lezuhant. Napokig bolyongott társaival a sivatagban, míg egy beduin rájuk nem talált. 1938-ban Guatemalában érte újabb baleset, amit szintén túlélt.

A második világháború kitörése után felderítő pilótaként szolgált, majd a francia összeomlást követően az Egyesült Államokba emigrált. Itt írta meg legismertebb művét, A kis herceget. A mű a pilóta alakján keresztül önvallomássá válik, miközben a szerző egy ártatlan, őszinte kisfiúval folytat párbeszédet a sivatagban. A regény az emberi kapcsolatok és felelősségvállalás allegóriája lett, és több mint 250 nyelvre fordították le.

1944 nyarán kérte, hogy betegeskedése ellenére ismét bevetésre mehessen. Utolsó repülése előtti éjszaka barátaival szórakozott, hajnalban pedig felszállt Lockheed P–38-as gépével Korzikáról. A Rhône-völgyi német csapatokról kellett információt gyűjtenie. Nem tért vissza.

Haláláról több előfeltevés is létezik: szívrohamot kapott, műszaki hibát szenvedett, öngyilkos lett, vagy a németek lőtték le. 1998-ban egy halász Marseille partjainál megtalálta a nevet viselő karkötőjét, majd később Luc Vanrell búvár azonosítani tudta a gép roncsait. Német pilóták is azt állították, hogy ők lőtték le, de erre hivatalos bizonyíték nincs.

Nem sokkal halála előtt egy levelében ezt írta: „Azt se bánnám, ha lelőnék a repülőgépemet... Irtózom a jövő hangyabolyától. Tulajdonképpen kertésznek születtem.”

Sokan hiszik, hogy akár a kis herceg, ő is visszatért a saját bolygójára.

„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. (...) A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken.”

vehir.hu
további cikkek
Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait kultúra Papírra vetették a veszprémi amatőr költők szárnypróbálgatásait Antológiát jelentetett meg a Veszprémi Művészetek Háza a Költőtoll Irodalmi Kör amatőr szerzőinek verseiből. tegnap 12:24 Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában kultúra Grace és Gloria: A szeretet mentőöve a halál árnyékában Tom Ziegler amerikai drámaíró műve különös érzékenységgel beszél az elmúlásról, a gondoskodás szerepéről és arról, hogyan képes két idegen ember egymás lelki támaszává válni a legnehezebb pillanatokban. Az előadás Grace, az idős parasztasszony és Gloria, a New Yorkból hazatérő, nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás kapcsolatát mutatja be – két élet találkozását, amelyet a halál közelsége tesz még élesebbé és még emberibbé. Az előadás bemutatója december 13-án lesz a Veszprémi Petőfi Színházban, a darabot Máté P. Gábor rendezte. 2025. december 12. 22:35 Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Life&Style Jazz, ami felemel, de a bánatban is velünk marad, mégis, kétszer nem szól ugyanúgy Azt gondoljuk, hogy ismerjük a jazzt? A zenészek közti titkos összekacsintásokat, a füstös klubokat, a dallamokba rejtett érzelmeket? Aligha! Borbély Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazz-zenész megtanított rá, hogy ez a műfaj valójában nem misztikum, hanem a legőszintébb emberi gesztusok zenévé formálása, ahol kétszer nem tudnak eljátszani ugyanúgy egy dalt sem, még a legnagyobb zenészek sem. 2025. december 12. 1:26

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.