Már csak néhány nap maradt a nyárból, lassan vissza kell ülni az iskolapadba, mindenkinek indul a szokásos sűrű hétköznapi körforgása. A nyár búcsúztatásával párhuzamosan minden évben köszönthetünk is valamit, méghozzá az új színházi évadot!
Elsőként Brányi Mária alpolgármester üdvözölte a Veszprémi Petőfi Színház társulatát, sok erőt kívánva a kitűzött célok eléréséhez. Emellett szót ejtett a színház rekonstrukciós folyamatáról is, hitet adva, hogy a kivitelezés gyorsabb lesz, mint a tervezés.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő nem mint politikus, hanem mint néző szólt a társulathoz. Amellett, hogy izgatottan várja a következő évadot, háláját fejezte ki, amiért a színház minden évben jobbnál jobb előadásokkal „látja el” a várost.
Ahogy az előző évad, úgy a nyár is kellően színesre sikeredett, hiszen számos előadást vittek más városokba, sőt Erdélyben is vendégeskedett a társulat. Oberfrank Pál, a színház igazgatója elmondta, idén Balatonalmádiban – amellett, hogy tizenkét előadást mutattak be – sikerült két nyolc napos tábort is lebonyolítaniuk, a visszajelzések alapján pedig úgy tűnik,
nem az utolsó Carpe Diem! Ifjúsági táboron vannak túl.
A színháznak továbbra is célja, hogy a fiatalokat minél jobban behúzza a kultúra berkei közé, illetve elérni, hogy ne „csak” a nézői székből lássák a színházat, ezért szeptember tizennegyedikén ismét várják a színházrajongókat, hogy közösen barangoljanak a nézők a művészekkel, a színház kulisszáiban.
Oberfrank Pál elmondta, a színház jól működik, biztonságban van, anyagi problémáik pedig nem lesznek, annál több a tennivaló, hiszen szeptember huszonegyedikén már az Égigérő fű fogja „ellepni” a színháztermet.
Nagy Károly apátkanonok is beszédet mondott, aki alig három hete találkozott Ferenc pápával, így tőle hozott és adott tovább útravalót. Az apostolok cselekedeteinek történetével, nevezetesen Péter és Jánoséval buzdította a társulatot, vagyis: amikor ima idején a két apostol meglátott a templom előtt egy sánta embert, akkor így szóltak hozzá: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében állj fel, és járj!”. Nagy Károly azért ezt a történetet hozta el, mert párhuzamot vélt felfedezni, hiszen,
egyfajta gyógyulást keres az is, aki belép Thália templomába,
a gyógyítást pedig a színház képes nyújtani.