Az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és egy nem szavazat mellett fogadta el a MOB közgyűlése. A határozat értelmében a MOB és az Olimpiai Védnöki Testület olimpiai társadalmi párbeszédet indít a gazdaságos olimpia és a 2024-es olimpiai pályázat kérdésében. A határozat leszögezi, hogy a magyar olimpia terve csak egyetértéssel, és erős társadalmi, szakmai és érdekvédelmi támogatással lehet sikeres, ezért a MOB és a testület kezdeményezi, hogy haladéktalanul készüljön el a magyar olimpiai és paralimpia megvalósíthatósági tanulmányának frissítése és átdolgozása, az Agenda 2020 által biztosított könnyítések maximális kihasználásával. A tanulmány tartalmazzon költséghaszon elemzést, mutassa be, hogyan rendezhető Magyarországon olimpia vállalható költségekkel, és hogyan hozhat az egész ország számára hasznot és gazdasági bevételt.
Minderre azután került sor, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot. A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.
Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (b) beszél, mellette Tóth Miklós (b2) és Magyar Zoltán (b3), a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alelnöke, Szabó Bence, a MOB főtitkára (j2) és Deutsch Tamás, a MOB alelnöke (j) a MOB közgyűlésén Budapesten, a Larus Rendezvényközpontban 2015. február 6-án. A közgyűlés úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. MTI Fotó: Illyés Tibor
A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Eddig Boston, valamint Róma, Párizs és Durban jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németországból Hamburg vagy Berlin szintén beadja pályázatát, valamint Baku és Isztambul is érdeklődött.
A közgyűlésen az egyetlen ellenszavazó Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi (1980-96) elnöke volt, aki a pályázattal járó kockázatok elemzését hiányolta.
A határozat meghozatala előtt először Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) magyar tagja ismertette az Agenda 2020 reformprogramról meghozott NOB-döntés folyamatát és főbb részleteit. A MOB tiszteletbeli elnöke előadása elején hangsúlyozta, hogy Thomas Bach elnök szerint a NOB-nak magától kell megújulnia, mielőtt a változást a gyorsuló világ kényszerítené ki. Ennek keretében mintegy 40 ezer javaslat érkezett be az olimpiai mozgalom megújítására, amelyből 1002-t terjesztettek a NOB tavalyi közgyűlés elő, s ezt a szervezet 40 pontban foglalta össze. Schmitt Pál felhívta a figyelmet arra, hogy az Agenda 2020 új esélyt ad arra, hogy Magyarország olimpiának adjon otthont, hiszen a NOB elkötelezte magát az olcsóbb és gazdaságosabb olimpiák mellett. Összefoglalásként annyit mondott, hogy az olimpia tulajdonképpen 28 világbajnokság egyidejű megrendezését jelenti, a sikeres olimpia ismérvei a modern fenntartható létesítmények, a tökéletes szervezés és a rendező ország versenyzőinek látványos szereplése.
Bienerth Gusztáv, a Borkai Zsolt MOB-elnök - aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni - felkérésére létrejött Olimpiai Védnöki Testület tagja az olimpiai és paralimpiai rendezés gazdasági és pénzügyi kérdéseiről számolt be. Elmondta, hogy 2002-ben egyszer már készült egy magvalósíthatósági tanulmány a budapesti olimpiáról, amely akkor 408 milliárd forintos költséget állapított meg, később 2006-ban és 2010-ben ezt a tanulmányt aktualizálták. Hangsúlyozta, hogy amíg 2002-ben csak a Papp László Budapest Sportaréna volt az egyetlen olimpiai rendezésre alkalmas helyszín, azóta több szempontból, nemcsak sportlétesítményekben, hanem az ország infrastrukturális ellátottságot tekintve is javult a helyzet. Bienerth szerint a tanulmány aktualizálását a 2014-2020-es EU fejlesztési ciklussal összhangba kell elvégezni.
"Komoly versenyre kell számítani 2024-re, mert az Agenda 2020 más városoknak is kedvez" - jelentette ki Bienert, aki szerint a pályázat csak akkor lehet sikeres, ha egy hazai és nemzetközi csapat, széles körű társadalmi konszenzus áll mögötte, s sikerül elnyerni hozzá a közép-európai régió támogatását is.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagjai szavaznak Budapesten, a Larus Rendezvényközpontban rendezett közgyűlésen 2015. február 6-én. A közgyűlés úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. Balról Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke (első sor b), Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó (második sor b), Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke (első sor b2), Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok jégtáncos, a MOB elnökségének tagja (első sor b3), Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke (első sor j2) és Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (j). MTI Fotó: Illyés Tibor
"Egy olimpiai pályázatnál az első lépés megtétele a legnehezebb, de nekünk most sikerült megtennünk ezt a lépést" - mondta Gyárfás Tamás, a védnöki testület másik tagja a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón, s kiemelte: ha az Agenda 2020-ban foglaltak ellenére például Boston nyeri el a 2024-es játékok rendezési jogát, akkor azzal a NOB saját magának mondana ellent, a reformcsomag egyik célja ugyanis éppen az, hogy lehetőséget adjanak a közepes méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városoknak.
Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az általa vezetett szervezet "teljes mellszélességgel" kiáll a budapesti, magyarországi olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségéről szóló vizsgálat mellett.
A közgyűlés elfogadta a MOB 2015. évi költségvetését. Eszerint a szervezet teljes idei büdzséje 12 milliárd 35 millió forint, ebből 11,1 milliárd az állami támogatás. Az összeg túlnyomó részét a bizottság továbbutalja a szövetségeknek. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatására idén 2 milliárd 88 millió forint jut, míg a sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerésére 2 milliárd 687 millió. Az olimpiai sportágak szakmai és működési támogatása összesen 3 milliárd 93 milliót tesz ki, ebből a legeredményesebb úszás 470,5 milliót, míg a második kajak-kenu 531,6 milliót kap.
