Pénteken Lengyelországban megkezdődnek a férfi kézilabda Európa-bajnokság küzdelmei. A tizenhat csapatos torna tétje nemcsak Európa kézilabda-trónjának elhódítása, hanem a riói olimpián való részvétel is. Talant Dujsebajev szövetségi kapitány irányítása alatt első világversenyére készül a magyar válogatott, amely a „D” jelű, gdanski csoportban szombaton Montenegró, hétfőn Oroszország, szerdán pedig Dánia legjobbjai ellen küzd a továbbjutást jelentő első három hely valamelyikéért.
Dujsebajev több meglepetéssel is szolgált a keret kialakításakor. Kimaradt mások mellett a szegedi Ilyés Ferenc és a veszprémi Lékai Máté is. A legutolsó szűkítéskor pedig a tartaléknak jelölt Császár Gábor maradt fenn a rostán, így az együttes irányító poszton Nagy Kornéllal és a mindössze 21 esztendős Faluvégi Rudolffal vág neki a küzdelmeknek.
– Edzőnk a vasárnap esti csapatmegbeszélés során ismertette az elképzeléseit a kerettel kapcsolatban, itt értesültünk a végleges formációról. Érdekes pillanat volt, nagyon örülök lehetőségnek – kezdte a beszélgetést a Csurgó tehetsége, Faluvégi Rudolf. – Nagyon hálás vagyok a bizalomért, elszántan is tekintek előre a mérkőzéseinkre. Úgy gondolom, hogy ez az Eb nagy lehetőség és fontos állomás a karrierem szempontjából. Ha a válogatottban való szereplésre gondolok, kifogyhatatlan vagyok a magasztos jelzőkből. Nagyon boldoggá tesz, hogy a keret tagja lehetek, de úgy érzem, a sikerek által még boldogabb lehetnék. Mindent meg is fogok tenni ennek érdekében.
Faluvégi Rudolf - Fotók: MKSZ/Kovács Anikó
– Huszonegy évesen átvenni a válogatott karmesteri pálcáját, meglehetősen nagy felelősség…
– Minden játékosra nagy felelősség hárul a válogatottban, az irányítók helyzete mégis speciális ebből a szempontból, de megbirkózom a helyzettel. A rutinbeli hiányosságaimat figyelemmel és elszántsággal igyekszem orvosolni, de a legfontosabb az, hogy élvezzem, amit csinálok, ez pedig csak akkor lehetséges, ha teljesen laza az ember. Ha ez teljesül, úgy gondolom, hogy jó játékkal segíthetem a csapatomat.
– Mit gondol, mivel vívhatta ki Dujsebajev bizalmát?
– Ez egy nagyon jó kérdés. Vélhetően úgy érzi, meg tudom valósíttatni az elképzeléseit a csapattal.
– Az irányító az edző meghosszabbított keze a pályán.
– Edzőnk azt vallja, hogy egyszerűbb neki egy vagy két emberrel külön megbeszélni a taktikai elemeket, mint egyszerre az egész kerettel. Az irányítókkal különösen sokat foglalkozik, állandó interakcióban állunk, de az egész csapatot folyamatosan ellátja tanácsaival. Dujsebajev azt kéri tőlünk, hogy támadásban ismerjük fel ellenfelünk lehetséges gyengeségeit és az irányításunkkal a gárda használja is ki azokat a birtokunkban lévő taktikai elemekkel. Egyszerűbben fogalmazva: úgy mozgassuk taktikusan a csapatot, hogy a lehető legtöbb gólt lőjük. Rengeteg önbizalmat igyekszik adni nekünk és a meccs alatt is végig ott van mellettünk, belül szerintem ő is megjátssza a szituációkat.
– Melyek voltak a szerbek elleni páros meccs legfontosabb tapasztalatai?
– A legfontosabb az volt, hogy az edzések hőfokáról lépjünk az Eb-n várható fordulatszám felé. A meccsek egyértelművé tették, hogy a torna előtti utolsó héten is fontos dolgokat kell gyakorolnunk, ugyanakkor nagyon sok jót is tudtunk produkálni és ilyen rövid idő alatt is fejlődtünk.
– Mi lehet a sikeres Eb-szerepelés kulcsa a megfiatalított magyar válogatott számára?
– A hatékonyságot úgy szeretnénk elérni, hogy a játék minden szegmensében tudatosan és pontosan végezzük a megtanult rendszert. Ez egy olyan csapatot jelent, amelyik ha kell, gyors, ha kell, türelmes, ha kell, kőkemény, de mindig pontos és jól alkalmazkodik a játékban jelentkező szituációkhoz. A taktika és az játékosállomány is adott ahhoz, hogy sikeresek legyünk, de talán az önbizalom és a hit a legfontosabb.
– Hosszú ideje készül együtt a válogatott. Eredményezheti ez azt, hogy a magyar lesz a torna meglepetéscsapata?
– Nagyon sokat dolgoztunk, a lehetőség bennünk van. Az edzői stáb arra bíztat bennünket, hogy egyenként vegyük a lépcsőfokokat a cél felé. Kemény menet lesz, de hiszek a munkában és magunkban.
– Az életkort tekintve nagyjából két részre osztható a csapat. Milyen a viszony a két „tábor” között?
– Én jól érzem magam a csapatban. Természetesen érdekes helyzet ez mindkét csoportnak, de a kor helyett sokkal inkább a rutinban oszlik meg a társaság. Minden játékos példás hozzáállása segíti ezt az átalakulási időszakot. Azt, hogy mire elég ez, majd az eredményeink jobban mondják el helyettem. Az öltözői hangulat remek, de persze a lényeg, hogy ez a meccsek után is így legyen.
– Dujsebajev mester az aranyérmet tűzte ki célul. Jelent ez bármiféle plusz terhet?
– Talant nem fél senkitől és semmitől. Mindent megtesz, hogy lerombolja az emberekben a félelem és a vélt realitás jelentette gátakat. Elhalmoz bennünket önbizalommal, neki ugyanis végtelen sok van belőle. Az Eb legfontosabb célja, hogy az olimpiai szereplés lehetőségét életben tartsuk, és ezt sok lehetséges kimenetel eredményezheti. Az Eb-arany egy és a legszebb ezek közül. Úgy gondolom, ez nem jelent plusz terhet, hiszen így is a maximumot várja tőlünk, ezzel a kijelentésével tehát nem változtatott semmin.
– Elképzelte már magát a riói olimpián?
– Érdekes kérdés ez. Az olimpia a sportvilág ünnepe. Természetesen merészen álmodozom arról, hogy ott lehessek és egy sikeres és életre szóló élménnyel gazdagodjak. Viszont most van az ideje, hogy ennek az álomnak a megvalósítását a saját kezünkkel megalapozhatjuk, szóval a merengés helyett tettekkel szeretnék közelebb kerülni Rióhoz.
